K-Monitor Adatbázis

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2012 óta összesen 30 igazságügyi ajánlást tett a magyar Legfőbb Ügyészség felé, többségében olyan, az uniós támogatások magyarországi felhasználását érintő ügyekben, amelyekben a saját vizsgálatuk alapján bűncselekmény gyanúja merült fel. Ezen felül az OLAF 4 olyan jelzéssel is élt, ami bűncselekményre utaló adatok, iratok továbbítását jelentette a magyar vádhatóság felé, büntetőeljárás indítására vonatkozó ajánlás nélkül – közölte a Polt Péter vezette szervezet az Átlátszó megkeresésére. Míg a büntetőeljárás minden ilyen esetben megindult, vádemelésig csak 6 esetben jutott a nyomozás, jogerős ítélet pedig még csak 1 esetben született.

15 éve töretlen karrier ért véget néhány hónappal ezelőtt: tavaly július 19-én Balog Zoltán váratlanul kirúgta Köpeczi-Bócz Tamást, az EMMI uniós fejlesztésekért felelős államtitkárát. A menesztés okairól többféle magyarázat is kering, a hivatalos szerint főnökei elégedetlenek voltak a munkájával. Köpeczi-Bócz közel másfél évtizedes államigazgatási karrierje során a kezdetektől az uniós források elosztása körül tevékenykedett – sokan szerint részben ennek köszönhető, hogy öt kormányváltást is háborítatlanul átvészelt. Menesztésében feltehetően szerepet játszott a Farkas Flórián vezette ORÖ botrányprojektjeivel kapcsolatos korrupciógyanú.

A négyes metró építésével kapcsolatos, a kormány által pénteken publikált OLAF-jelentés alapján a gigaprojekttel kapcsolatos szabálytalanságok politikai felelőse egyértelműen a Demszky-féle fővárosi vezetés, a jogi felelősség pedig az általa irányított BKV akkori vezetői terhelheti. Medgyessy Péter ex-miniszterelnök nevesítése további alap arra, hogy a kormány a majdani visszafizetésért baloldali politikusokat hibáztathasson. Még akkor is, ha az OLAF által tett megállapítások nagyrésze nem vesztegetést, hanem a magyar infrastrukturális közbeszerzéseken megszokott szabálytalankodást takar. A legdurvább korrupciós ügyekben a jelentés nagyon szűkszavú: nem derül ki belőle, voltak-e a jelenlegi kormánypártokhoz közel álló kedvezményezettjei is a gyanús szerződéseknek. Ezeken az ügyeken a magyar ügyészség mintha csigalassúsággal dolgozna.

Nagyon fontos lehet a miniszterelnök veje által régebben tulajdonolt Elios Zrt közvilágítási EU-s tendereivel kapcsolatos ügyek elsimítása a NER-nek. Hadházy Ákos a héten hozta nyilvánosságra azt a hangfelvételt, mely bizonyítékként szolgálhatott volna a pályázatokkal kapcsolatos visszaélésre. Csakhogy az ügyet lezárták. A főügyészség és a nyomozóhatóság egymással ellentmondó állításokat tett az ügyben.

Az elmúlt hónapok során egyre nagyobb számban kerültek nyilvánosságra kormányzathoz köthető személyekkel kapcsolatban olyan gyanús esetek, mint pl. a Farkas Flórián vezette Országos Roma Önkormányzat irányította HÍD-program, amelyekben az európai uniós pénzügyi források szabálytalan felhasználása feltételezhető vagy bizonyítható. Ezekkel az esetekkel kapcsolatban a magyar közvélemény egyre szélesebb köre ismerte meg az Európai Unió egyik szakintézményének, az Európai Csalás Elleni Hivatalnak a nevét – az OLAF-ot. A kérdés már az, hogy a Hivatal magyarországi ismertségének növekedése egyoldalú-e, vagy a másik oldalt nézve a Hivatalon belül hazánk ismertsége hasonló-e? A Hivatal elmúlt két éves jelentése azt mutatja, hogy Magyarország hírhedtsége jelentős és ráadásul még növekvő is.

Többszöri átadásáról híresült el a mintegy hét milliárd forintnyi európai uniós támogatás felhasználásával is újjá varázsolt Várkert Bazár. Az pedig külön nevetség tárgyává tette a Világörökség részeként számon tartott műemlék felújítását, hogy a ráfordított hatalmas költségek ellenére még 2016 tavaszán sem volt tökéletes állapoban. A beruházást körbelengi a korrupció gyanúja, hiszen a munkát egyedüli pályázóként elnyert kivitelező konzorcium egyik tagja, a West Hungária Bau Kft. a miniszterelnök vejével is üzletelt. "Az eredetileg csupán 9 milliárd forintra tervezett projekt költségvetése összesen mintegy 20 milliárd forintra nőtt."

Részvénytársasággá alakul a tavaly őszre ígért vakszoftver-fejlesztésével máig adós Chemium Kft. A cég félmilliárdos uniós támogatását – az Átlátszó díjnyertes cikksorozata nyomán – az EU csalás elleni hivatala vizsgálja. Megtudtuk: a nyomozás elrendelése után még kaptak a pályázati pénzből.

A Nemzeti Fejlesztési Programiroda mellett a Miniszterelnökségnek is szüksége van közbeszerzési tanácsadóra, és nem bízták a dolgot a véletlenre. Hirdetmény nélküli eljárást követően kötöttek szerződést az egyetlen ajánlattevővel, a Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda és a Ceu Tender Kft. alkotta párossal. Nemrégiben mindketten nyertek az NFP ötmilliárdos tenderén is, a Ceu Tender neve pedig korábban egy OLAF-vizsgálat során is felmerült.

Mészárossal és Tiborczcal összefüggésbe hozható, valamint OLAF-vizsgálatban érintett cég is segít majd lebonyolítani a nemrég kontingensben meghirdetett, 420 milliárd forint összértékű közbeszerzéseket. A tanácsadási megbízás 4 évre szól, a keretösszeg 5 milliárd forint, persze ezt is az EU fizeti. A tenderen öt ajánlattevő nyert, akiken keresztül eljuthatunk a gönyűi kikötőtől Felcsútig, a Design Terminaltól Garancsi Istvánig, de van kapcsolat Tiborcz István felé is.

Az EU csalás elleni hivatala (OLAF) elrendelte az úgynevezett vakszoftver: gyengénlátók számára az internetezést állítólag segítő, félmilliárd forint uniós forrással támogatott, ám az ígéretek ellenére egyelőre nem hozzáférhető program vizsgálatát.