K-Monitor Adatbázis

Elutasította a rendőrség a brókerbotrány fóti szálában tett ellenzéki feljelentést – értesült az Átlátszó. Elkészült ellenben az egymilliárdos helyi brókermutyi ügyében a vizsgálóbizottság részjelentés tervezete, amit ma délután tárnak a képviselőtestület elé.

Viharos időszakot zárt le Kiskunfélegyháza a tavaly őszi önkormányzati választással. Az előző ciklusban Kapus Krisztián, a város fideszes polgármestere egészen bizarr kísérlettel próbálta kiépíteni az illiberális berendezkedést önkormányzati szinten. Azonban az állandósult konfliktusokból, hatalomkoncentrációból és kézi vezérlésből végül a Fidesz-frakciónak is elege lett.

Bár a Karácsony Gergely által vezetett zuglói képviselőtestület az alakuló ülésén elsőként és egyhangúlag szavazta meg a közérdekű adatok szélesebb nyilvánosságára vonatkozó rendeletet, más ügyekben egyáltalán nincs ekkora összhang a képviselők között. Hatalmi harcok, és a frontvonalak között egyensúlyozó polgármester: ez a XIV. kerület az önkormányzati választás óta.

Pozíciót vesztett a Fidesz Szentendrén az őszi önkormányzati választások során: egy képviselővel kevesebbet küldhettek a közgyűlésbe, ráadásul az ellenzéki pártok helyett egy helyi civil szerveződés delegálhatott a korábbinál több tagot.

Sikersztori elejétől a végéig. Régi ismerősünk, Kazincbarcika egyes adatokat önként megküldött, másokat meg kénytelen volt, mert megint erre szólította fel a NAIH. Svájci pénzből újabb 18 milliót költött önfényezésre a város, de repülőgép-gyártás is lesz.

„A bérlet valójában formálisnak tűnik, amelynek egyetlen célja, jelenleg nem kizárhatóan kizárólag a vételárkedvezmény megszerzése lehetett” – egyebek mellett ilyen, s hasonló megállapításokat tett március végi határozatában a Fővárosi Főügyészség, amely nyomozásra utasította az eljárást korábban megtagadó Nemzeti Nyomozó Irodát a belvárosi ingatlanmutyi ügyében.

Az egyik minisztérium („közreműködő szervezet”) irányítja és felügyeli egy sokmilliárdos uniós projekt lebonyolítását. A projekt kedvezményezettje a piaci ár sokszorosáért vásárolgat a projektpénzből ezt-azt, tényleges eredményeket nem nagyon kell produkálni, az egész projekt inkább csak politikai PR, jól elvannak.

A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Programban (HURO) becslésünk szerint legkevesebb 7 milliárd, más becslések szerint 16 milliárd forint uniós támogatást költött el a két szomszédos ország olyan utak megépítésére, amelyek a semmibe vezetnek, autó csak elvétve jár rajtuk, értelmük és hasznuk egyaránt erősen megkérdőjelezhető. A magyar oldalon az útépítési tenderekkel a kormányváltás óta szárnyaló Duna Aszfalt Kft. nyert nagyot, ez a cég kapta a legtöbb pénzt a programból.

Névértéken 1,9 milliárd forint hiányzik Százhalombatta önkormányzatának a bedőlt Hungária Értékpapír Zrt.-nél tárolt befektetéseiből – ezt voltaképpen maga az önkormányzat árulta el az Átlátszónak, amikor arról faggattuk, megfelel-e valóságnak a városi forrásból származó értesülés, miszerint egy jelentékeny (a közölt összegnek csaknem a duplája) summának nyoma veszett.