K-Monitor Adatbázis

A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Programban (HURO) becslésünk szerint legkevesebb 7 milliárd, más becslések szerint 16 milliárd forint uniós támogatást költött el a két szomszédos ország olyan utak megépítésére, amelyek a semmibe vezetnek, autó csak elvétve jár rajtuk, értelmük és hasznuk egyaránt erősen megkérdőjelezhető. A magyar oldalon az útépítési tenderekkel a kormányváltás óta szárnyaló Duna Aszfalt Kft. nyert nagyot, ez a cég kapta a legtöbb pénzt a programból.

Orbán Viktor miniszterelnök polgári körének háttérszervezete, a Szövetség a Nemzetért Alapítvány vezeti a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány (SZPM) “elmúltötéves” kedvezményezetti listáját 135,5 millió forinttal. Az SZPM által az Átlátszó adatigénylése nyomán rendelkezésére bocsájtott 2010-2015-ös lista ezüstérmese a Battyány Lajos Alapítvány (97 millió), a 2012-ben felfutott fő-álcivil CÖKA-nak a maga 91,7 milliójával be kell érnie a harmadik helyezéssel.

A Malév-csőddel kapcsolatos, a TASZ által kiperelt állami dokumentumok alátámasztják: okkal írtunk 2012-ben arról, hogy titkos forgatókönyv szerint dőlhetett be a Malév.

Seszták Miklós kinevezését Németh Lászlóné helyére leginkább abban a folyamatban lehet értelmezni, melynek célja a Simicska-Nyerges-érdekkörhöz tartozó apparátusi vezetők eltávolítása a fejlesztési források közeléből. Bár ő maga ezt következetesen tagadja, úgy tűnik, az új fejlesztési miniszternek is erős kapcsolatai vannak bizonyos üzleti körökkel: ráadásul a Sesztákkal kapcsolatban álló Ramiris cégcsoport körüli üzletemberek nem egy esetben keveredtek törvénytelen ügyletekbe.

A Civil Összefogás Fórum, illetve az azt működtető Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány gongó, azaz olyan kormányzati civil szervezet, amit általában a mienknél kevésbé demokratikus társadalmakban éri meg növeszteni egy kormánynak. Ez önmagában persze nem egy erős állítás: ez a cikk arról szól, hogy mitől gongó egy gongó, illetve hogy miért nincs a gongósággal semmi baj – már ha persze az elköltött közpénz ellenőrizhetetlenségét nem számítjuk.

A kormánypártok ugyan az egészen vállalhatatlan módosítások többségétől elálltak, de új vívmányként januártól így is lehet majd hazai közpénzből pártközeli szervezeteket támogatni, nem kell bejelentenie az országgyűlési képviselő rokonának vagy cégének e minőségét, ha közpénzre pályázik, illetve az MLSZ is zavartalanabbul és továbbra is bizalmasan intézheti a társasági adós adminisztrációt.

Többek között a Töröcskei István közvetett tulajdonában álló bank hajtja be a magyar letelepedési kötvények darabjáért fizetett negyed millió eurót, amelyet a Töröcskei István által irányított Államadósság Kezelő Központ bocsát ki. De a kötvény-sztoriban nem ez az egyetlen furcsaság: néhány offshore cégen keresztül eljuthatunk a Sólyom Air Force One-hoz és a kaposvári tábornokper elsőrendű vádlottjához is.

Lázár János miniszter agresszív támadást indított, hogy a kormány befolyása alá vonhassa a „norvég” civil pénzek elosztását. Lássuk, milyen az a Nemzeti Együttműködési Alapnál meghonosodott „jó gyakorlat”, amit a kormány implementálna a Norvég Civil Támogatási Alapnál. Most egy kisebb földrajzi metszetet: a nyíregyházi nyerteseket mutatjuk be.

Kovácsics Iván NAV-elnökhelyettes fia és felesége a China Mart tulajdonosával üzemeltet közös kereskedőcéget. A China Mart pincéjében tavaly nagybani feketekereskedelemre derült fény.

Tavaly év végén a magyar kormány úgy módosította a filmtörvényt, hogy idén már az Andy Vajna filmipari kormánybiztos által alapított Digic Pictures Kft. is jogosulttá vált a 20 százalékos közvetett állami támogatásra az általuk készített néhány perces, játékipari multik öldöklős videójátékait reklámozó animációs videók után. A tavaly 150 millió forintos nyereséget termelő vállalkozás 2013-ban legkevesebb 157 milló forint adókedvezményhez jut a törvénymódosítás eredményeként.