K-Monitor Adatbázis

Az Átlátszó decemberben cikksorozatban számolt be arról, hogy az elmúlt években 22,5 milliárd forint ment magyar költségvetési forrásokból hat szomszédos országba, határon túli futballakadémiák támogatására. Most az év végén ehhez hozzáadott még további 9,97 milliárd forintot a kormány, így a számláló már bőven 30 milliárd forint felett jár. A pénzt jórészt ugyanazok kapták, mint eddig: ismét jutott pénz Mészáros Lőrinc eszéki csapatának akadémiájára, valamint az FK Csíkszereda Egyesületnek is, ahonnan ingyen igazolhat fiatal tehetségeket a Felcsút.

Magyarországon olyan ütemben nőnek ki a földből az újabbnál újabb stadionok, hogy a focirajongók is alig tudják követni, milyen új létesítménynek kellene örülniük éppen. A magyar kormány nemcsak a profi futballisták, de az utánpótlás irányába is rengeteg közpénzt irányított. A nemzeti futballmánia nem állt meg a határoknál, néhány éve a szomszédos országok magyarlakta területein is építkezések kezdődtek. Azóta különböző állami szervezeteken keresztül sok milliárd forintnyi közpénzt költöttünk határon túli futballakadémiákra. Arról eddig keveset lehetett tudni, hogy a külhoni magyar sportklubok pontosan mire kapták ezt a pénzt, mi viszont megszereztük és most nyilvánosságra is hozzuk az erre vonatkozó szerződéseket. Ebben a cikkben a Horvátországban, Szlovéniában és Ukrajnában működő fociakadémiáknak nyújtott, eddig összesen 6,5 milliárd forintnyi magyar állami támogatásról lesz szó.

Az FK Csíkszereda 2013 óta 3,7 milliárd forintot kapott a magyar államtól a Magyar Labdarúgó Szövetségen és a Bethlen Gábor Alapon keresztül a Székelyföld Labdarugó Akadémia létrehozására. Ezt megelőzően azonban 2013-ban szerződést kötöttek a felcsúti Puskás Ferenc Labdarugó Akadémiával, melynek értelmében a székelyföldi akadémia „alközpontnak”, a PFLA pedig „szakmai irányítónak” minősül, és az utóbbi nevelési költségtérítés nélkül igazolhat fiatal focitehetségeket a programban résztvevő erdélyi sportegyesületektől.

Magyarországon olyan ütemben nőnek ki a földből az újabbnál újabb stadionok, hogy a focirajongók is alig tudják követni, milyen új létesítménynek kellene örülniük éppen. A magyar kormány nemcsak a profi futballisták, de az utánpótlás irányába is rengeteg közpénzt irányított, csak a leghíresebb, a felcsúti fociakadémiára több mint húszmiliárd forintot költött – TAO-támogatások formájában – az elmúlt években. A nemzeti futballmánia nem állt meg a határoknál, néhány éve a szomszédos országok magyarlakta területein is építkezések kezdődtek. Azóta különböző állami szervezeteken keresztül sok milliárd forintnyi közpénzt költöttünk határon túli futballakadémiákra. Arról eddig keveset lehetett tudni, hogy a külhoni magyar sportklubok pontosan mire kapták ezt a pénzt, mi viszont megszereztük és most nyilvánosságra is hozzuk az erre vonatkozó szerződéseket. Cikksorozatunk első részében a Szlovákiában, Romániában, és Szerbiában működő magyar fociakadémiák eddig összesen 16 milliárd forintnyi magyar állami támogatásáról lesz szó.

Az elrendelt nyomozásra hivatkozva utasította vissza a megkeresésünket a Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ) főtitkára, Richter Attila. A sportszövetség működésével, a gyanús gazdasági ügyek miatt kitört botránnyal kapcsolatos kérdéseinkre a szervezet felügyeletét ellátó Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) sem reagált. A birtokunkba került feljelentésben foglaltak igazságtartalmának kiderítésére közérdekű adatigénylésekkel fordultunk a tenisz szövetséghez.

Kisvárdára az elmúlt évek során rengeteg állami és uniós támogatás érkezett különféle projektekre. Stadion épült, a városba tervezett beruházások között még termálvizes lórehabilitációs központ is szerepel. Azt azonban nem akarta nyilvánosságra hozni az önkormányzat, hogy a város kivel mire szerződik. A honlapjukon nincsenek ilyen közérdekű adatok, az adatigénylésünkre nem válaszoltak, de végül a NAIH segítségével sikerült információkat szereznünk.

A felcsúti fociakadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) és az azt vezető Mészáros Lőrinc sokmilliárd forintnyi közpénzről döntöttek nyilvános pályáztatás nélkül. Mivel a Kúria 2017-ben a Transparency International Magyarország (TI) által indított perben jogerősen kimondta a látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezményéről, azaz a TAO-támogatásról, hogy közpénz, az antikorrupciós szervezet nyílt levélben fordult a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez, hogy egyrészt törölje a közbeszerzési törvényből azt a fordulatot, amely kiveszi a TAO-támogatásokat a törvény hatálya alól; másrészt kezdeményezze a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását hivatalból annak érdekében, hogy a FUNA közbeszerzési jogállását tisztázzák, illetve 5 évre visszamenőleg vizsgálja meg a FUNA szerződéseit közbeszerzési szempontból.

Mind a magyar, mind a szerb fél titkolja a Délvidéki Sport Akadémiára szánt magyar állami támogatásból fizetett eddigi, és tervezett kiadásokat. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) azzal utasította el az iratok kiadását, hogy ő csak közvetítő, a támogatás bonyolítója és ellenőrzője a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, illetve a projekt gazdája, a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) – érdemi információt viszont egyik magyar állami szervezettől sem kaptunk. Így továbbra sem tudni, hogy a magyar költségvetési forrásokból milyen fejlesztések valósulnak meg, mennyiből, és kinek a kivitelezésében. Az sem világos, hogy ki és milyen forrásokból fogja fenntartani a stadiont és az akadémiát.

Előző cikkünkből kiderült, hogy bár még egy kapavágás sem történt Paks 2 kapcsán, csak bérekre és járulékokra már elment 15 milliárd forint. Ebben a cikkben arról lesz szó, mennyi közpénzbe került az, hogy Magyarország nem rendezett olimpiát Budapesten.

Tudott ön arról, hogy lett egy wellness-szállókomplexuma a szlovéniai Lendván? Szlovén sajtóhírek szerint egy magyar állami „alap” 9 millió eurós ajánlatot tett a Hotel Lipára és kapcsolódó szolgáltatásaira. Az ügylet ennél kicsit bonyolultabb, igyekeztünk utána járni a részleteknek.