K-Monitor Adatbázis

Egy háromszereplős konzorcium végzi az új paksi stadion pályájának építését, nettó százmillió forintért. 2017 őszére 4500 fős, nemzetközi meccsekre is alkalmas otthona lesz a Paksnak, 1,4 milliárd forintból, úgy, hogy az önkormányzat is részt vállal a költségekből. Két éve még meg akarta fojtani a helyi focit az Orbán-rendszer.

Jelen állás szerint 32 futballstadion készül el 2020-ig, ezekre összesen 215 milliárd forint közpénzt költünk. Hét helyszínen már elkészült az új aréna, négy helyen részben készen vannak a fejlesztéssel, kilenc helyen pedig elindult a projekt. A legdrágább tétel az új Puskás Stadion felépítése lesz: még csak a bontásnál járnak, de már elment rá 7,5 milliárd forint. A 63 ezer szurkolóra tervezett nemzeti futballstadion százmilliárdos bekerülése egyelőre az illetékesek becslése – az eddig tapasztaltak alapján ez kevesebb biztosan nem lesz.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzés során nyerte el a bontás alatt és építés előtt álló Puskás Stadion üzemeltetéséről szóló tanulmány elkészítését a francia központú Lagardére cégcsoport nettó 24,7 millió forintért. A Lagardére a Groupama Aréna üzemeltetésével vált itthon ismertté, többek között nekik köszönhetjük a botrányosra sikerült, szexista meccsnépszerűsítő videót.

A Pharos ’95 Kft. bővítheti a budapesti Fehér úti lőteret nettó 600 millió forintból. A vállalkozásról már írtunk: hasít a kisebb volumenű stadionépítkezések terén, a ZTE futballcsapatának a tulajdonosa és telephelye van Felcsúton, Mészáros Lőrinc címére bejegyezve.

Már másfél hete birtokba vették a futballisták és a nézők a mezőkövesdi stadion új, nettó 600 millió forintért épült főlelátóját, ezzel befejeződött az ötezres aréna építése. Tállai András klubjának már csak az NB I.-be kell feljutnia, és akkor jó szezont futna a szeptember óta NAV-elnök politikus. Ha jól számoltunk, a stadionépítés végösszege valahol nettó egymilliárd forint körül van.

„Sportszakmai szempontok érvényesülése” miatt a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) készíttette el három stadion terveit még 2014-ben. Körülbelül nettó háromszázmillió forintot fizetett ki a tervekért az MLSZ, majd tavaly ősszel közbeszerzési eljárások keretében a létesítmények tényleges beruházói megvették a tervek felhasználási jogait. A futballszövetség sem tulajdonosa, sem beruházója a létesítményeknek, amelyeket még mindig nem kezdtek el építeni.

Bár a megrendelő Nemzeti Sportközpontok vonakodott elárulni, az Európai Unió közbeszerzési értesítőjében megjelent, hogy a ZÁÉV Zrt. és a Föld-Trans 2001 Kft. konzorciuma nettó négymilliárd alatt bontja el a Puskás Stadiont. Az egykori Népstadion helyén 2019-re 63 ezer férőhelyes futballstadion épül százmilliárd forintért.

Négy építési megbízás után, újfent konzorciumi tagként, a legnagyobb hazai stadionberuházás, az új Puskás Stadion bontási munkálatait is a ZÁÉV Zrt. nyerte el. Ezúttal a Föld-Trans 2001- Kft.-vel együtt dolgozik a cég, hogy mennyiért, azt egyelőre nem hajlandó elárulni a Nemzeti Sportközpontok. Az új, 68 ezer férőhelyes Puskás Stadionnak 2019-re kell elkészülnie, legalább százmilliárd forintba fog kerülni, a korábbi terveknél kevesebbet fog tudni és csak a futballnak fog otthont adni. A ZÁÉV tavaly tulajdonost váltott, emögött sokan Mészáros Lőrincet vélték felfedezni, de a menedzsment két tagja lett a tízmilliárd forint feletti bevételű építőipari cég új tulajdonosa.

Nem verték nagydobra, de a közbeszerzési eljárás eredményéből kiderült, hogy az újabb stadionépítési láz főszereplője, a ZÁÉV Zrt. nem egyedül fejezi be a zalaegerszegi arénát: a munkát a középkategóriás stadionos megbízásokat sorra elnyerő Pharos ’95 Kft-vel együtt nyerte el. A Pharos pedig a ZTE futballcsapatát működtető zrt tulajdonosa, vagyis pont annak a klubnak, amelyiknek – állami forrásokból – készül a létesítmény.

Eredetileg 8,8 milliárd forintot szántak az új szombathelyi stadionra, de a legalacsonyabb ajánlat is 13,1 milliárd volt. A kiíró önkormányzati cég ügyvezetője úgy döntött, ennyiért is szerződik: egy 5,6 milliárd forintot ígérő minisztériumi levélre, illetve az abban szereplő kormányhatározatra hivatkozott. Csakhogy az egy úgynevezett 2000-es, vagyis nem nyilvános kormányhatározat. A stadiont a Swietelsky-ZÁÉV konzorcium építi: az előbbi testvércége éppen a szombathelyi Haladás névadó szponzora, utóbbi pedig Budapesten is kapott megbízást stadionépítésre.