K-Monitor Adatbázis

Egy sportrendezvénynek köszönheti a Miskolci Egyetem, hogy 20,6 milliárd forint kormányzati támogatást kapott többek között két kollégium és az egyetemi étterem épületének felújítására. A munkálatokhoz szükséges egyik közbeszerzési eljárás le is zajlott, a kollégiumok kivitelezőjét a napokban jelentették be. A nyertes egy miskolci trafiktulajdonos építőipari cége, amely olyan nagyágyúknál tudott olcsóbb lenni, mint a Mészáros család FEJÉR-B.Á.L. Zrt.-je, vagy Kelet-Magyarország egyik tenderkirálya, a Tömb 2002 Kft.

Széles Gábor egyik érdekeltsége multikulturális érzékenyítő tréninget hirdet a külföldi vendégmunkásokat alkalmazó cégeknek; a Rákóczi Szövetség nemzettudat-erősítő szervezet alelnöke a filippínó munkavállalók között is népszerűsítené a magyar kultúrát; a Deutsch Tamás testvérének üzleti köreihez köthető munkaerő-kölcsönző a Fülöp-szigeteki Tengerentúli Foglalkoztatási Hivatal oldalán hirdet. Több kormányzati kötődésű cég is megkapta a minősített munkaerő-kölcsönzői címet, és meg is kezdték a vendégmunkások toborzását a Fülöp-szigeteken és más EU-n kívüli országokban.

Bár a Nemzeti Filmintézet 2,5 milliárd forinttal támogatta az 1242 – A Nyugat kapujában című nagyszabású film elkészültét, a mai napig nem kezdődött el az utómunka, pedig a forgatás 2023 februárjában véget ért. Az alvállalkozók tartozásokat emlegetnek, az NFI szerint minden rendben, a filmkészítő cég nem nyilatkozik.

Végre kiderült, amit 2018 óta hiába próbáltunk megtudni a be nem fejezett, közel 800 millió forintos uniós támogatásból épült villánykövesdi hotelről. Bár az Átlátszó megkereséseire korábban senki nem reagált, most a területfejlesztési minisztérium elárulta, hogy a feltárt szabálytalanságok miatt az irányító hatóság elállt a projekttől, a támogatási összeget pedig visszakövetelik. Mindehhez csak az kellett, hogy Hadházy Ákos szelfizzen egyet az épületnél.

Május végén az Ormosszén Zrt. is közzétette a tavalyi évről szóló pénzügyi beszámolóját. Abból kiderül, hogy bár bevételét sikerült közel kétszeresére növelnie, mégis veszteséges volt a működése: 1,24 milliárdos nettó árbevétel mellett az adózott eredménye -104 millió forint lett a barnaszén- és lignitbányászattal foglalkozó cégnek. A vállalatban korábban a kormánymédia által „a baloldal legbefolyásosabb vörösbárójának” nevezett Leisztinger Tamás volt a meghatározó tulajdonos, tavaly azonban állami kézbe került. Nem sokkal ezután a cég milliárdos támogatást kapott a kormánytól.

Háromszorosra nőtt földgáz-árbevétel, eladott párnagáz, kétszeresére ugró villamosenergia-kereskedelem és elképesztően nagy számok – így néz ki az MVM Zrt. 2022-es beszámolója. Az is kiderül belőle, hogy mennyivel nőtt az állami óriás megsegítése a megugró energiaköltségek miatt: az MVM a könyvelése szerint családonként 140 ezer forintnak megfelelő támogatást kapott az államtól, vagyis az adófizetőktől.

A Kisfaludy-program keretében az állam 2020-ban nagyjából 200 milliárd forint közpénzt osztott szét turisztikai fejlesztésekre a Covid által sújtott szektor megsegítésére. A támogatásoknak – szokás szerint – főként kormányközeli szereplők örülhettek. A pályázati feltételek és döntési mechanizmusok azonban átláthatatlanok voltak, ezért a Transparency International Magyarország pert indított néhány közismert támogatás részleteiért. A szervezet a legfelsőbb bírói szerv előtt is megnyerte a pereket, ám a támogatásokat osztó állami cég ennek ellenére is csak hiányos adatokat adott ki. Azokat is rendkívül szívatósan: több külön e-mailben, sok ezer, oldalanként beszkennelt pdf-ben, egyesével jelszóval védve és külön linkeken elérhetően, de azokról csak egyetlen alkalommal és csupán pár napig letölthetően, nagyrészt kifeketézve. A Transparency emiatt feljelentést tett, és a rendőrség nyomoz közérdekű adattal való visszaélés miatt. Mi pedig mutatjuk, ami kiolvasható a papírokból – elsőként a híres felcsúti tó támogatásával kapcsolatban.

Május 2-án elsőfokon megnyertük azt az adatpert, amit a Lovassport Nonprofit Kft. ellen indítottunk. Az eljárással azokhoz a szerződésekhez szeretnénk hozzájutni, amelyeket a Csekonics Program keretében kötöttek. A lovasprogramra az állam biztosított 3 milliárd forintot, a kft. mégis megtagadta az adatok kiadását arra hivatkozva, hogy nem kezel közpénzt, és nem lát el közfeladatot. A bíróság azonban másképp látta. Az első körben megszerzett együttműködési megállapodásból néhány érdekes részlet máris kiderült.

Az Átlátszó által bemutatott nyírmártonfalvai lombkoronasétány hamar szimbólumává vált az uniós pénzből megvalósított teljesen értelmetlen beruházásoknak. Azonban a sétányt volt mire építeni, és itt most nem a fátlanított pusztára gondolunk, hanem arra a hagyományra, hogy végtelenül fölösleges dolgokat valósítottak meg az Európai Uniótól nyert összegekből. Összeszedtünk ezekből párat, amelyeket alább be is mutatunk, de biztos van olyan, ami elkerülte a figyelmünket. Így olvasóinkhoz fordulunk: jelezzék még, ha szerintük valami nagyon fontos fölöslegesség kimaradt az összeállításból.

A Miniszterelnökség 2021-ben az Antall József Tudásközpont átvilágítása után bejelentette, hogy megszünteti az intézmény állami támogatását. A vizsgálati jelentést azonban hiába kértük ki közadatigénylésben, nem adták ki. A tárca arra hivatkozott, hogy az anyag jövőbeli döntés megalapozását szolgálhatja, és a nyilvánosságra kerülése „a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását” veszélyeztetné. Perre mentünk a jelentésért, a bíróság pedig lesöpörte a Miniszterelnökség érvelését, és az anyag kiadására kötelezte Gulyás Gergely tárcáját. Az ítélet jogerős.