K-Monitor Adatbázis

Első fokon nekünk adott igazat a Fővárosi Törvényszék, így a Diákhitel Központnak ki kell adnia azokat a dokumentumokat – köztük az árlistákat is –, amelyek alapján bizonyítható vagy cáfolható lenne Magyar Péter kijelentése. A Tisza Párt alelnöke, aki egykor az állami intézmény igazgatója volt, azt állította ugyanis, hogy túlárazott szerződéseket kötöttek a kormányközeli Balásy-cégekkel. A bíróság nem fogadta el az érvelést, hogy az árlista üzleti titok lenne, vagy hogy ne minősülne közadatnak.

Nemrég a hulladékbiznisz kapcsán merült fel az A.B.Y.11 Kft. neve, amely most behúzta a Pénzmúzeum fejlesztését célzó 800 millió forintos tendert. A társaság végső tulajdonosa Tasnádi László, a Belügyminisztérium volt rendészeti államtitkára és Sipos Gyula. A közbeszerzési eljárás eredményét megtámadta a Jászai Gellért érdekeltségébe tartozó 4iG-vel és a Balásy Gyula féle Visual Europe Kft.-vel felálló Alpha Machine Kft. A Közbeszerzési Döntőbizottság azonban elutasította a cégek jogorvoslati kérelmét. Így Tasnádiék végezhetik el a több száz milliós munkálatokat a múzeumban, amelyre már eddig is milliárdokat költött a Magyar Nemzeti Bank.

Márciusban írtuk meg, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter három hivatali útjára összesen 264 millió forintért béreltek neki egy holland luxusjetet 2023-ban. Az összeg nagysága és a miniszter rendszeres magángépes útjai miatt kíváncsiak lettünk rá, hogy milyen repülőgépekkel és körülmények között utazik Szijjártó egy-egy hosszabb, kontinenseket átívelő útra, és ez mennyibe kerül az adófizetőknek. Most a miniszter két ázsiai útját mutatjuk be, amelyekre máltai bejegyzésű magángépekkel utazott.

Négy év alatt több mint 6 milliárd forintot nyert el különböző közbeszerzésekre az újbudai DK-s önkormányzattól a vesztegetésért letartóztatott Z. Zsolthoz köthető cégháló, egy friss szerződés alapján pedig újabb 8 milliárdhoz juthat a „kertészeti kartell” egyik tagja. A cégháló tagjait fideszes és ellenzéki önkormányzatok is finanszírozták, az egyik legjövedelmezőbb kifizetőhelyük pedig Újbuda volt, ahol az elmúlt ciklusban Z. Zsolték négy nagy cégéből három is tarolt a közbeszerzéseken.

Tavaly év végén hangzott el először, hogy várhatóan minden idők legdrágább magyar hídja épülhet meg Mohácsnál a közeljövőben. A 300-320 milliárdos összegről a makói Rádió7-nek adott interjújában beszélt Lázár János. Az építési és közlekedési miniszter által megjósolt számok mára valósággá váltak, hiszen megjelentek a beruházásra kiírt tender legfrissebb dokumentumai. Ezek szerint a legolcsóbb, nettó 294 milliárdos ajánlatot (a Szijjártó Pétert megjachtoztató) Szíjj László Duna Aszfaltja adta, így elvileg ők végezhetik el az útépítést is magába foglaló munkálatokat.

Első fokon pert nyertünk a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt.-vel szemben, amely üzleti titokra hivatkozva nem akarta kiadni a Penta Általános Építőipari Kft. és VIANOVA 87 Közmű és Útépítő Zrt. párosának nyertes árlistáját. Pedig ebből lehetne valamilyen szinten megállapítani, hogy a cégek a piaci árnak megfelelően vagy éppen túlárazottan végzik-e az útkarbantartási munkákat Zuglóban egy 800 millió forintos keretmegállapodás részeként. A bíróság nem fogadta el a két társaság védekezését, hogy az adatok kiadása aránytalan sérelmet okozna számukra.

Amióta Magyar Péter, a Diákhitel Központ volt vezetője túlárazott szerződésekről beszélt egy interjúban, kiemelt figyelem övezi az érintett állami kommunikációs és rendezvényszervezési tendereket. Ezek állandó nyertesei a milliárdos Balásy Gyula cégei, amelyek most közös közleményt adtak ki a róluk megjelent cikkek kapcsán. Ebben többek között az áll, hogy jogi útra terelik az ügyet. Lapunk is többször írt a cégcsoport gyanús győzelmeiről, illetve mi is peres úton próbáljuk megszerezni az általuk kötött szerződések árlistáit. Ezek igazolhatnák vagy cáfolhatnák ugyanis a túlárazásokat. A Balásy-cégeket megbízásokkal ellátó Nemzeti Kommunikációs Hivatalt pedig, amely jogsértő módon nem tölti fel a szerződések mellékleteit az EKR-be, a Közbeszerzési Hatóságnál panaszoltuk be.

Február közepén írtuk meg, hogy a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal egy újabb, 1 évre szóló (és kétszer meghosszabbítható) keretmegállapodást írt alá rendezvényszervezésre a milliárdos Balásy Gyula cégeivel. Akkor még nem volt tudható, hogy pontosan mekkora összegű a szerződés, mostanra azonban kiderült, hogy az állam ezúttal sem volt szűkmarkú. Az ekr.gov.hu-ra feltöltött eredménytájékoztató szerint ugyanis 75 milliárd forintról van szó.

Varga Judit ex-miniszter volt férjének kifakadása ugyan ráirányította a figyelmet a Nemzeti Kommunikációs Hivatal és a Balásy Gyula által tulajdonolt cégek együttműködésére, de ez sem zavarta az érintett szereplőket abban, hogy egy újabb, 1 évre szóló (és kétszer meghosszabbítható), ismeretlen összegű keretszerződést írjanak alá rendezvényszervezésre. Újabb 12 hónapig tehát senki más nem tud pályázni az eseti megbízásokra – akkor sem, ha olcsóbban tudnák elvégezni az adott feladatot, mint a Balásy-cégek.

Varga Judit volt férje, Magyar Péter bombát robbantott azzal, hogy azt mondta: a Diákhitel Központ kommunikációs szerződési túlárazottak voltak. Az állítások miatt a DK és Vona Gábor új pártja feljelentést tesz, miközben a probléma már évek óta ismert. Cikkünkben bemutatjuk, milyen lépések vezettek a Diákhitelnek is dolgozó Balásy-cégek hegemóniájához, ki a Nemzeti Kommunikációs Hivatal nagy hatalmú vezetője (és mi köze Novák Katalinhoz), és hogy mi minden támasztja alá Magyar Péter kijelentését, annak ellenére, hogy az NKOH tagadja a vádakat.