K-Monitor Adatbázis

Az állami tulajdonú Nemzeti Infokommunikációs Zrt. (NISZ) júliusban 3 hónap időhúzás után megtagadta a védettségi igazolványok gyártásáról szóló szerződés kiadását arra hivatkozva, hogy „technikai információk találhatók” benne. Emiatt bepereltük a NISZ-t, és nem várták meg a bírósági tárgyalást, hanem most mégis kiadták a dokumentumot, amiből kiderül, hogy először 5 millió, majd még 3 millió védettségi igazolványt rendeltek az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.-től. Egy igazolványt bruttó 1244 forintért gyárt az ANY, a 8 millió darab tehát 9,95 milliárdba kerül.

A Magyar Turisztikai Ügynökségtől azt szerettük volna megtudni, hogy mennyit költöttek és kikkel szerződtek az augusztus 20-i államalapítási ünnep szervezése során, de úgy tűnik, új indok került elő az újságírói adatkérések lassítására. Most már nem a járványhelyzetre, hanem “a gazdaság COVID-válságot követő újraindításával kapcsolatos kiemelt feladataira” hivatkozva tolták ki – újabb – 45 nappal a válaszadási határidejét az augusztus 23-án beadott közadatigénylésünknek. Az Átlátszó jogászai szerint viszont az ilyen válaszhalogatás egy alkotmánybírósági ítélet alapján jogellenes.

Nyílt levelet küldött az Átlátszó szerkesztőségének két volt fideszes polgármester és egy független volt alpolgármester, arra biztatva helyi politikustársaikat, hogy ne menjenek bele többé uniós pénzek (és egyéb állami támogatások) felülről jövő sugallatra történő szabálytalan felhasználásába.

Hiába a közel 400 millió forint közpénzből épült klubház, továbbra is anyagi gondokkal küszködik Nagykőrös új focicsapata – alig egy évvel azután, hogy az előző csapat, a Kinizsi SE köztartozásokkal egy cégtemetőbe került. Az új csapat nemrég játékoshiány miatt nem tudott kiállni Újszilvás ellen, és ezzel csaknem egy időben az önkormányzattól kapott klubházat kávézóként és rendezvényközpontként kezdték el hirdetni az interneten.

Több mint kétmilliárd forintnyi uniós fejlesztéssel kapcsolatos iratokat próbált megismerni a saját önkormányzatánál egy Vas megyei település alpolgármestere. Dénes József Csepregen most már csak önkormányzati képviselő, és szerinte éppen azért hívták vissza a pozíciójából, mert kíváncsi volt, hogy mire és hogyan költötte a város az uniós százmilliókat. A volt alpolgármester szerint közérdekű adatigényléseit a település polgármestere és jegyzője több éve akadályozza, így közel 30 uniós pályázat szerződéseinek és egyéb dokumentumainak csak egy töredékét ismerhette meg, ezek közül többet gyanúsnak talált. Ráadásul rágalmazásért is feljelentették, de a vádak alól első és másodfokon is felmentette a bíróság.

Hónapokig titkolta a Várkapitányság, hogy nem készült környezeti hatástanulmány a Várgarázs III. projekthez. A vizsgálatra azért nem volt szükség, mert a parkolószám nem éri el a 300-at. A Várban megvalósult másik két mélygarázsnál is gondosan figyeltek, hogy ne érje el a határértéket a parkolószám. Pedig ha összeadjuk a három létesítmény által biztosított parkolóhelyeket, akkor az már jelentős forgalomterhelést jelent a lakókra nézve. A Várkapitányság mindeközben a garázsra az autómentesítés irányába tett újabb lépésként tekint, pedig azt nyilvánvalóan a Várnegyedben létesülő új irodai dolgozók megjelenése indokolja. Idén és a következő években a József Főhercegi Palotára, neoreneszánsz kertre és istállóra 56 milliárd, a Várgarázs III. ütemre 18,1 milliárd forint jut. Egy kocsibeálló több mint 60 millió forintba kerül majd, ami igen drágának számít. A lakók szerint nem kizárt, hogy minisztérium költözik be a mélygarázs felett épülő palotába, de a Várkapitányság arról tájékoztatta az Átlátszót, hogy a leendő bérlőkről még nem született döntés.

Hárommillió forinttal alapított tavaly történelmi kutatóintézetet az MCC-főigazgató, Mandiner-lapfőnök Szalai Zoltán. Gyorsan kapott is mellé további 660 milliót a Miniszterelnöki Kabinetiroda támogatásaiból gazdálkodó Batthyány Lajos Alapítványtól és az állam nemzetpolitikai pénzosztójától, a Bethlen Gábor Alaptól. A kormányközeli álcivil világba betagozódó Rubicon Intézet nemrégiben a „baloldali összefogásról” tartott előadást a szintén hasonló támogatásokból létrehozott Scruton kávéházban.

Az Iparművészeti Múzeum még 2017-ben zárt be, akkoriban még csak 25 milliárd forintot szánt a kormány a felújításra. Végre elkezdődhetnek a várva várt munkálatok, ugyanis sikeresen zárult a közbeszerzés: a felcsúti FEJÉR-B.Á.L. Zrt. és a budapesti székhelyű Swietelsky Magyarország Kft. 40 milliárd forintos ajánlata nyert. A konzorciumnak 5 év áll rendelkezésére befejezni a munkálatokat, azonban a szerződés további két évvel meghosszabbítható.

Nemcsak 30 milliárd forint közpénz, hanem rengeteg fantázia is kellett a Hungarikum Ligethez, ami Lezsák Sándor, az országgyűlés fideszes alelnöke, költő fejéből pattant ki: turul alakú lovarda, kunhalommal fedett borkatedrális, footgolf pálya, wellness hotel, csodaszarvas alakú úthálózat, hungarikumok háza planetáriummal. Személyesen Lezsák Sándor vezetett minket körbe Lakiteleken, ahol drónvideó segítségével a magasból is megnéztük az elkészült és folyamatban lévő beruházásokat. Kiderítettük, hogy a négycsillagos Hungarikum Szállodát Mészáros Lőrinc érdekeltsége építi fel egy szegedi politikus cégével közösen, bruttó 10 milliárd forintból. Azt is megtudtuk, hogy a Kárpátia Rendezvényház bruttó 3,4 milliárdba fog kerülni, és egy 400 milliós napelempark is készül. A Hungarikumok Háza pedig bruttó 1,3 milliárd forintból épült fel, és még egy planetárium is befért.

További építési munkálatokkal folytatódik a Liget-projekt: ezúttal a városligeti Promenád két szakaszának kialakítására kerül sor. A Néprajzi Múzeum és a Műcsarnok előtti sétány kivitelezéséért a Paár Attila érdekeltségébe tartozó West Hungária Bau Kft. (WHB) felel közel 2 milliárd forintért – derült ki az uniós közbeszerzési értesítő április 30-i számából