K-Monitor Adatbázis

2012. december 21-én a balmazújvárosi képviselőtestület az akkori polgármester és országgyűlési képviselő, Tiba István előterjesztése alapján 180 millió forint hozzájárulást szavazott meg a város legnagyobb magánvállalkozója, K. Sándor sport- és rendezvénycsarnokának támogatására. Ugyanaznap este a vállalkozó 5 millió forintot adott át a város akkori jegyzőjének. Dr. Veres Margit abból kivett magának 450 ezer forintot, a többit átadta Tibának. A bíróság Verest és a kenőpénzt fizető vállalkozót elítélte, Tiba szerepét nem vizsgálták az ügyben.

Nincs itt semmi látnivaló – nagyjából ezzel az érveléssel utasította vissza a Pollack Mihály téri mélygarázs-mutyi ügyében a nyomozást a BRFK. Az offshore-hátterű eladó háromszor olyan drágán adta a magyar államnak az ingatlant, mint amennyiért alig másfél évvel korábban megvette. A szálak a Tiborcz-körbe tartozó Paár Attila felé, illetve a Szivek Norbert MNV-vezérrel is együttműködő, csalás miatt elítélt Tolnai Sándor irányába vezetnek, és felbukkan a sztoriban az igazságügyi miniszter ügyvédi irodája is.

Pedig van itt egy tanúvallomás, ami arra utal, hogy a NAV legfelső vezetői köréből érkezett utasítás a vizsgálat leállítására egy olyan ügyben, amelyben minden jel egy klasszikus hálózatos áfacsalásra utalt. Egy hasonló esetet korábban dokumentumokkal is igazoltunk, de most egy NAV-osztályvezető vallott a főnökére, aki ráadásul azzal utasította a vizsgálat lezárására, hogy ő maga is felsőbb utasítást hajt végre. Az ügyészség meggyanúsította az osztályvezetőt, de a főnök főnökére már rá se kérdezett. És ez Polt Péter szerint is teljesen rendben van így.

Másodfokon sem adott helyt a bíróság a Legfőbb Ügyészég Átlátszóval szemben beadott sajtó-helyreigazítási kérelmének, amellyel a vádhatóság a Quaestor-üggyel kapcsolatos tavalyi cikkünkben szereplő állításokat akarta helyreigazíttatni.

Még az erős magyar mezőnyben is az élbolyban van a Nyíregyháza-Sóstó-projekt a nagy uniós lenyúlásversenyben: a 2,1 milliárdos fejlesztésből becslésünk szerint akár a felét is ellophatták, a pontos összeget egy alapos nyomozás tudná megmondani. Úgy néz ki viszont, ilyen nem lesz, mert a Nyíregyházi Járási és Nyomozó Ügyészség bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárást. Az indoklás is tartalmaz érdekességeket, ráadásul kiderült, hogy az egyik érintett cég tulajdonosa és a nyomozó ügyészség a feljelentés idején vezető beosztásban lévő ügyésze testvérek.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2012 óta összesen 30 igazságügyi ajánlást tett a magyar Legfőbb Ügyészség felé, többségében olyan, az uniós támogatások magyarországi felhasználását érintő ügyekben, amelyekben a saját vizsgálatuk alapján bűncselekmény gyanúja merült fel. Ezen felül az OLAF 4 olyan jelzéssel is élt, ami bűncselekményre utaló adatok, iratok továbbítását jelentette a magyar vádhatóság felé, büntetőeljárás indítására vonatkozó ajánlás nélkül – közölte a Polt Péter vezette szervezet az Átlátszó megkeresésére. Míg a büntetőeljárás minden ilyen esetben megindult, vádemelésig csak 6 esetben jutott a nyomozás, jogerős ítélet pedig még csak 1 esetben született.

Bár a cégadatbázisokban még nem látszik, az MVMI Informatika Zrt. honlapján már Lazarovits Márk szerepel vezérigazgatóként. Lazarovits 2007 és 2011 között vezette a Synergon Informatika Zrt-t, az azóta megdőlt ügyészségi narratíva szerint ő töltötte volna meg a Hagyónak szánt nokiás dobozt. Mivel a sztori, és ezzel a vádirat kizárólag a harmadrendű vádlott Balogh Zsolt vallomásán alapult, a vallomás visszavonásával a Synergon vezér kikerült a Hagyó-ügyből. Csakhogy valamiért az ügyészség a Lazarovitsra tett terhelő vallomás és a vallomás visszavonása között eltelt két és fél évben egyáltalán nem nyomozott a Synergon-vezér ügyében, sőt, ki sem hallgatták.

A négyes metró építésével kapcsolatos, a kormány által pénteken publikált OLAF-jelentés alapján a gigaprojekttel kapcsolatos szabálytalanságok politikai felelőse egyértelműen a Demszky-féle fővárosi vezetés, a jogi felelősség pedig az általa irányított BKV akkori vezetői terhelheti. Medgyessy Péter ex-miniszterelnök nevesítése további alap arra, hogy a kormány a majdani visszafizetésért baloldali politikusokat hibáztathasson. Még akkor is, ha az OLAF által tett megállapítások nagyrésze nem vesztegetést, hanem a magyar infrastrukturális közbeszerzéseken megszokott szabálytalankodást takar. A legdurvább korrupciós ügyekben a jelentés nagyon szűkszavú: nem derül ki belőle, voltak-e a jelenlegi kormánypártokhoz közel álló kedvezményezettjei is a gyanús szerződéseknek. Ezeken az ügyeken a magyar ügyészség mintha csigalassúsággal dolgozna.

Nagyon fontos lehet a miniszterelnök veje által régebben tulajdonolt Elios Zrt közvilágítási EU-s tendereivel kapcsolatos ügyek elsimítása a NER-nek. Hadházy Ákos a héten hozta nyilvánosságra azt a hangfelvételt, mely bizonyítékként szolgálhatott volna a pályázatokkal kapcsolatos visszaélésre. Csakhogy az ügyet lezárták. A főügyészség és a nyomozóhatóság egymással ellentmondó állításokat tett az ügyben.

„A mostaninál korruptabb kormány nem volt az elmúlt 26 évben Magyarországon” – mondta Tényi István egy interjúban. Az ország feljelentőjének is nevezett férfi szerint hiába látják az emberek a korrupciót, nem tudnak ellene tenni, mert ha jelzik is azokat a hatóságok felé, az semmilyen következménnyel nem jár. Sokszor valóban úgy tűnik, hogy a rendőrség és az ügyészség nem jeleskedik a visszaélések, törvénytelenségek elleni harcban. Egyre leleményesebb magyarázatokat találnak arra, miért is nincs tennivalójuk egy adott ügyben, amiről a sajtó ír és feljelentéseket is kapnak. Ezekből szedtünk össze egy csokorravalót a tavalyi termésből.