K-Monitor Adatbázis

Az orosz nyelvű Insider portál szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök még ellenzéki politikusként, a kilencvenes évek elején állítólag kenőpénzt vett át a „bombagyáros” Dietmar Clodótól. A német márkamillióval teli táskát Clodo szerint Szemjon Mogiljevics maffiafőnök küldte volna választási hozzájárulás gyanánt. A témát az Insider.ru terítette a Putyin-látogatás apropóján, kapcsolatot sejtetve Orbán különös oroszbarát politikai fordulata és az állítólagos pénzátadásról készült videó között. Az ügyben az LMP társelnökei írásbeli kérdéssel fordultak a belügyminiszterhez egyebek mellett azt tudakolva, lehet-e az oroszoknak kompromittáló videójuk a miniszterelnökről?

„A mostaninál korruptabb kormány nem volt az elmúlt 26 évben Magyarországon” – mondta Tényi István egy interjúban. Az ország feljelentőjének is nevezett férfi szerint hiába látják az emberek a korrupciót, nem tudnak ellene tenni, mert ha jelzik is azokat a hatóságok felé, az semmilyen következménnyel nem jár. Sokszor valóban úgy tűnik, hogy a rendőrség és az ügyészség nem jeleskedik a visszaélések, törvénytelenségek elleni harcban. Egyre leleményesebb magyarázatokat találnak arra, miért is nincs tennivalójuk egy adott ügyben, amiről a sajtó ír és feljelentéseket is kapnak. Ezekből szedtünk össze egy csokorravalót a tavalyi termésből.

Lassan minden adat nyilvánosságra kerül az őszi kvótakampánnyal kapcsolatban. A politikai nyilatkozatoknál jóval többet mond, hogy míg a kormány csak fizetett hirdetésre 17 milliárd forintot költött, addig a baloldali ellenzék pártjai az MSZP-től a MoMá-ig összesen nagyjából 50 millióból győzködték a szavazókat az otthonmaradásról. A Kétfarkú Kutyapárt egymaga 35 millióból próbálta megállítani a kormányzati gőzhengert, míg a Fodor Gábor-féle Magyar Liberális Párt 17 millió forintból harcolt mindenki más ellen. Ez volt az a lépés, amivel Fodor még a NER-kompatibilis ellenzék számára is vállalhatatlan lett. Megnéztük, mi jött ki még a 17 millióból.

Másfél hónap után és csak személyes betekintés során teljesítette a Miniszterelnöki Kabinetiroda azt az elektronikusan beadott adatigénylésünket, amely három, a kormány betelepítési kvótáról szóló tájékoztató kampányával kapcsolatos szerződésre vonatkozott. Nem volt egyszerű azokhoz hozzájutni, de aztán olyan adatokat is kiadtak, amelyekre eredetileg nem voltunk kíváncsiak. Így tudtuk meg, hogy Csetényi Csaba cégei nettó 33 millió forintért vállalták tavaly decemberben a kampány kreatív feladatait. Januárban nettó 142 milliót, júliusban pedig már 645 milliót költöttek a kvótakampányra.

Gyakorlatilag nincs nap az utóbbi hetekben, hogy ne derülne fény valamilyen jogsértésre és/vagy bűncselekményre, de legalábbis tisztességtelen akcióra a népszavazási kampány során. Sok minden más mellett ez is kiváló látlelet a magyar demokrácia állapotáról. Összeállítottunk egy szubjektív sorrendet a tíz szerintünk legsúlyosabb esetről.

Az 1294 kvótamenekült ellátására fejenként 1,8 millió forintot adna az Európai Unió, az ellenük való gyűlöletkeltésre viszont fejenként 11,5 milliót költ a magyar kormány. Az eddig mintegy 15 milliárd forintos népszavazási kampány minden egyes magyarországi lakosnak 1.515 forintjába került, ami bő hétszerese annak, amennyibe egy brit lakosnak került a teljes Brexit-kampány.

Még most sem tudjuk, hogy mennyi közpénz megy el a kvóta-, migráció- és idegenellenes kormányzati propagandára a vasárnapi népszavazásig, de a közbeszerzési adatokból és részlegesen teljesített adatigénylések alapján teljesen reális Harangozó Tamás szocialista politikusnak a saját adatigénylésére adott kormányzati válasz alapján közölt, a népszavazás megrendezésének költségeit bele nem számítva 15 milliárd forint körüli becslése. Bár a kormányzat által eddig publikált adatok alapján csak szűk 12 milliárd a biztos, de ebben nincsenek ott a médiavásárlást nem igénylő tételek, főként a kormány által közvetlenül kiküldött brossúrák, levelek előállítási és postaköltsége. Ám örömmel közölhetjük, hogy kicsi országunk ismét erőn felül teljesített: a brit uniós kilépésről szóló népszavazás kampányköltségeit ugyanis már most meghaladtuk. Nem csak a Leave és a Remain kampány költségeit külön-külön, hanem azok együttes költését is.

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) hirdetmény nélküli, tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított a „népszavazások és választások lebonyolításához szükséges nyomdai termékek és szolgáltatások beszerzésére”. A papírforma ezúttal is érvényesült: az egyedüli ajánlattevő, az Erdős Ákoshoz köthető ANY Biztonsági Nyomda Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (ANY) ezúttal több mint nettó másfélmilliárd forint értékben lehet udvari beszállító, úgy, hogy a legközelebbi országos választás emberi számítás szerint csak két év múlva lesz.

Az endémikus korrupcióval leginkább fertőzött területeken elvesztette évtizedes bástyáit a spanyol Partido Popular: noha ez néhány hete még hihetetlennek tűnt, vasárnap Madrid és Valencia is „elesett”. Barcelonában szintén fontos érv volt a korrupció és az adócsalás vádja a katalán kereszténydemokraták ellen, de a baloldal győzelme itt sem csak ezen múlt, hanem egy szolidáris várost, igazságos és megújított demokráciát ígérő, kiforrott politikai alternatíva létrejöttén.

Tavaly október végén írtuk meg, hogy Nyírmadán az önkormányzati választást megelőzően több helyi szerint pénzt kínáltak, illetve adtak valakik a megfelelő voksért. A nyilatkozók egyértelműen az újraválasztott polgármestert emlegették az akció kapcsán, és az ilyenkor szokásos panaszok is előkerültek a közmunkába való bekerüléssel kapcsolatban.