language

Lapok:

atlatszo.hu highlight_off

Kulcsszavak:

vesztegetés highlight_off

atlatszo.hu

2011-ben alapított, független oknyomozó online-újság, mely a közélet tisztaságáért és közpénzekkel történő gazdálkodás átláthatóságáért küzd. Kiadója az Átlátszó.hu Közhasznú Nonprofit Kft, melynek ügyvezetője Bodoky Tamás. Munkájukat közadakozásból finanszírozzák, magánszemélyektől várnak adományokat függetlenségük megtartása érdekében. Alapítványuk az ÁtlátszóNet alapítvány.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [69]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7   >  >>

Hány korrupt rendőr, ügyész, bíró és titkosszolga bukott le a NER-korszakban?

Cikkünkben nem csak az Orbán-kormányok időszakát szerettük volna megvizsgálni abban a tekintetben, hogy a jogszabályokat alkalmazó fegyveres, büntetőjogi, titkosszolgálati szervek hány dolgozója követett el bűncselekményt, azon belül korrupciós jellegű dolgot, illetve közülük hányat ítélték el emiatt. De a vádhatóság csak 2010 óta, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) pedig 2011 óta tart nyilván ilyen adatokat. Ráadásul az ügyészség csak 2018 óta követi, hogy az elkövető hivatalos személy (bíró, ügyész, rendőr) a foglalkozásával összefüggésben került-e eljárás alá; az NVSZ pedig csak azt adta meg, hogy hány ilyen feljelentés történt a jellemzően hivatali visszaélés, illetve vesztegetés miatt indult ügyekben rendőrségi és titkosszolgálati dolgozók ellen. Az Országos Bírósági Hivatal pedig egyáltalán nem vezet ilyen statisztikát. Tehát abból tudunk következtetéseket levonni, amit az érintett hatóságok megadtak.

Kartellgyanús, nyomozás alatt álló cégekkel szerződött Újbuda önkormányzata

Négy év alatt több mint 6 milliárd forintot nyert el különböző közbeszerzésekre az újbudai DK-s önkormányzattól a vesztegetésért letartóztatott Z. Zsolthoz köthető cégháló, egy friss szerződés alapján pedig újabb 8 milliárdhoz juthat a „kertészeti kartell” egyik tagja. A cégháló tagjait fideszes és ellenzéki önkormányzatok is finanszírozták, az egyik legjövedelmezőbb kifizetőhelyük pedig Újbuda volt, ahol az elmúlt ciklusban Z. Zsolték négy nagy cégéből három is tarolt a közbeszerzéseken.

Az EP-képviselők negyede érintett valamilyen botrányban, de ezeknek gyakran semmi következménye nincs

Az uniós polgárok néhány hónap múlva választják meg az új Európai Parlament képviselőit. Azonban több mint egy évvel azután, hogy több (volt) képviselő is belekeveredett a Katargate néven elhíresült hatalmas vesztegetési botrányba, továbbra is kérdéses, hogy az intézmény mennyire van felkészülve arra, hogy a törvényhozók megszegjék a szabályokat. A Follow the Money és médiapartnerei által végzett vizsgálat szerint alig áll készen. A vizsgálatból kiderül, hogy a jelenlegi uniós törvényhozók közel negyede érintett a hírekbe került botrányokban, vagy egyenesen törvényt sértett – a zaklatási ügyektől kezdve a nagyszabású korrupciós ügyekig. A Follow The Money összeállítása.

Korrupció az egészségügyben II.: Hálapénz, kétes covid-beszerzések, manipulált pályázatok

Magyarok tízezrei sorakoznak hosszú várólistákon az egészségügyi rendszer elmaradásai miatt. Az Orbán Viktor vezette magyar kormány a COVID-19 járvány idején több százmillió eurót költött orvosi eszközökre, amelyeket végül nem használtak fel, ám a közpénzek kétes üzletemberek zsebében landoltak. Szlovákiában parlamenti képviselőket vádoltak azzal, hogy kenőpénzeket kaptak egészségügyi reformok miatt, és a koronavírus beszerzési cár családja több százezer euróhoz jutott, mivel úgy manipulálta a közbeszerzési pályázatokat, hogy azok bizonyos cégek javát szolgálják. Romániai oknyomozó riporterek több idősek otthonában lepleztek le az idősekkel szembeni nem megfelelő bánásmódot, és azt, hogy a romániai kórházak közel fele tűzveszélyes a régi elektromos vezetékek miatt. Bulgáriában pedig az egészségbiztosítási pénzeket egy hamis kórházi kezelés segítségével nyúlták le.

Hiába lépett fel az Integritás Hatóság, a süllyesztőbe került a győri tenderkirály-ügy

A rendőrség után az ügyészség és a bíróság is elutasította az Integritás Hatóság nyomozást javasló indítványát. Az uniós források elköltésének felügyeletével megbízott hatóság nem értett egyet azzal a döntéssel, hogy a Győrben gyanús körülmények között odaítélt megbízásokat a rendőrség nem vizsgálta ki alaposan. Hiába kérvényezte azonban az ügy részletes feltárását, a beadványát nem tartották elég alaposnak és elutasították. A feljelentés egy februári cikkünk után született, amellyel kapcsolatban Vadai Ágnes országgyűlési képviselő tett fel kérdést a parlamentben.

Út a pusztulásba: rablóprivatizálták és hagyták elrohadni az egykor világhírű magyar fürdőt Romániában

Harmincöt vádlott és sok-sok évi nyomozás után még ma sem jelenthető ki egyértelműen, kik és hogyan tehetők felelőssé azért, hogy az egykor látogatott és virágzó Herkulesfürdő mára Románia egyik szégyenfoltjává vált. Az épületek jelentős része erősen leromlott állapotban van, a privatizáció pedig inkább ártott, mint használt. A turisták körében még így is népszerű a műemlék – ha nem félnek a kóbor kutyáktól és a borsos áraktól. A RISE Project és az Átlátszó közös cikke a Journalismfund Europe támogatásával készült.

Megtaláltuk a „tenderkirály” cégeket és a várost, ahol több száz megbízást nyertek

Amióta a budapesti Korrupciókutató Központ nyilvánosságra hozott pár érdekességet a magyarországi közbeszerzésekről, mindenki azt találgatja, melyik lehet az a fideszes város, ahol 3 cég szinte minden közbeszerzést megnyert, amin indult, ráadásul verseny nélkül. Az Átlátszó egy közbeszerzési szakértő segítségével kiderítette, hogy a meg nem nevezett település Győr, a három vállalkozás pedig a STRABAG Általános Építő Kft., a KIFÜ-KAR Zrt. és a VILL-KORR HUNGÁRIA Villamosipari Kft. volt. Mindhárom cég tulajdonosai erős politikai hátszéllel rendelkeznek.

A Völner-ügy miatt két miniszter és egy másik államtitkár jogi felelősségét is vizsgálni kéne

Amit az ügyészség tudni vél Völner Pál korrupciós ügyeiről, az akkor is felveti rajta kívül még legalább két minisztériumi felsővezető jogi felelősségét, ha korrupciós juttatást más nem kapott. Hogyan tudta Völner olyan végrehajtói pályázatok eredményeit is befolyásolni, amelyekben az Igazságügyi Minisztérium (IM) egy másik államtitkára – papíron – az ő bármiféle közreműködése nélkül döntött? Miért adott Varga Judit igazságügy-miniszter 2019 nyarán egy olyan miniszteri biztosi pozíciót a helyettesének, amely az addig is jövedelmező korrupciós kapcsolatot igazi bombaüzletté változtatta?

Rendőrök megvesztegetéséről beszélt a bíróságon a Négy Tigris piacot korábban vezető botránypolitikus

Saját állítása szerint több millió forinttal vesztegetett meg rendőröket a terézvárosi önkormányzati képviselő Bálint György. Ez derül ki az eset idején a józsefvárosi kínai piacot működtető és Habony Árpád rokonságának érdekeltségébe tartozó cégnek dolgozó férfi perbeli tanúvallomásából. Az érintett rendőrök tagadnak, az eljárás még zajlik. Elmarasztaló ítélet esetén Bálint azért úszhatja meg a büntetést, mert ő dobta fel a két rendőrt. A kínai piacos cég felszámolásakor a MÁV 287 millió forintot követelt – hiába – a vállalkozástól, amelynek ekkor már Bálint György volt a tulajdonosa.

Elrendelt és elszabotált nyomozások – jól dokumentált esetek kerültek süllyesztőbe

Varga Judit igazságügyi miniszter egy számára sértő Facebook-poszt miatt tett feljelentést, a Budapesti Rendőr-főkapitányság pedig azonnal nyomozást indított az ügyben. Ugyanezen a napon megszüntették az eljárást az Audi győri Logisztikai Központjának létesítése előtti földügyekben, amelyek kapcsán Borkai Zsolt volt győri polgármester neve is felmerült. A korrupciós ügybe keveredett Völner Pált a mai napig nem tartóztatták le, miközben a Városháza „eladása” kapcsán össztűz alá került a budapesti városvezetés. Dokumentált esetek kerülnek süllyesztőbe, miközben a bolha olykor elefántnak látszik.
Találatok: [69]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7   >  >>