K-Monitor Adatbázis

A miniszterelnökségen kívül immár a Roszatommal is bíróságon kell küzdenie annak, aki kíváncsi a legalább háromezer milliárd forint értékű atomerőművi szerződésekre. Tegnap kiderült, hogy a szövegek nincsenek meg magyarul.

Hosszas procedúra után egy már nem érvényes, semmilyen szempontból nem releváns szerződés-torzót mutattak meg Szél Bernadettnek a Miniszterelnökség bekamerázott titokszobájában a paksi bővítésről; a "betekintésen" semmilyen új információhoz nem jutott az LMP frakcióvezetője. A politikus lapunknak azt mondta: összesen annyi derült ki számára, hogy az Orbán-kormány orosz érdekeket véd a bohózatba hajló titkolózással.

Kulcselem lehet a paksi bővítés állami támogatása ügyében az Európai Bíróság előtt induló perben az a dokumentumcsomag, amely egy másik (a bővítési tender elmaradása miatti) eljárásban keletkezett az Orbán-kormány és az Európai Bizottság tárgyalásairól. Ha Ausztria keresete nyomán a bíróság felhasználja az iratokat, a magyar álláspont érvényesítése rendkívül nehézzé válhat.

A magyar kormány egy jogilag támadható, példátlan eljárásban vette rá az Európai Bizottságot, hogy az EU elfogadja a paksi bővítési üzlet tender nélküli odaítélését az orosz Roszatomnak – értesült a Népszava.

Minden biztonsági előírásnak, így a fukusimai erőmű-katasztrófa utáni szigorúbb szabályoknak is megfelelnek majd a paksi atomerőmű új blokkjai - ezt Kirill Komarov, a Roszatom nemzetközi üzletfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettese jelentette ki tegnap egy budapesti konferencián - igaz ezt adatokkal nem támasztotta alá.

Újabb - csaknem egymilliárdos - megbízást nyert el a felcsúti polgármester cége és egy másik építőipari vállalkozás.

A szakmai érveket figyelmen kívül hagyja, és nem veszi komolyan az Orbán-kormány a bővítés során a reaktorok temperálásának kérdését. Ez még a környezeti hatástanulmány szerint is gondot okozhat. Pedig miután a bővítés egyik legnagyobb technológiai és biztonsági kockázata a hűtés, igen aggályos, hogy épp ezen területen látszik feltűnően tanácstalannak a két illetékes atomcég.

Csaknem egymilliárdos megbízást nyert el a felcsúti polgármester és a kormány egyik kedvenc építőipari cége.

Technológiai alapon egyre nehezebb, üzleti szempontokkal pedig lényegében lehetetlen érvelni Paks 2 mellett. Környezetvédelmi indokokkal lehetne ugyan magyarázni a beruházást, de a politikai síkon zajló elvi vitában (jó-e az nukleáris energia vagy sem) épp azok ellenzik leginkább az energiatermelésnek ezt a formáját, akik a globális felmelegedés elleni küzdelmet tűzték a zászlajukra.