Furcsa tervek rajzolódnak ki azokból a szerződésekből, amelyeket a Közérdekvédelmi Központ hozott nyilvánosságra a napokban a paksi bővítésről. A Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője adatigénylése nyomán napvilágra került kontraktusok az üzleti racionalitáson kívül eső szándékokat sejtetnek.
Kozmann György egykori ötszörös világbajnok és kétszeres olimpiai bronzérmes kenus 14 hónapig volt sportért felelős helyettes államtitkár a kormányban. Volt viszont egy kevésbé látványos, de sokkal jövedelmezőbb kapcsolata is az állammal. A résztulajdonában lévő cég Kozmann helyettes államtitkári kinevezése idején alig több mint egy év alatt 23-szor szerződött két állami tulajdonú vállalattal százmillió forintot meghaladó értékben.
Részben Paksot is át kell építeni az atomerőmű bővítése miatt, a szűk utcák ugyanis nem bírnák a beruházással járó terhelést. Az orosz kivitelező már ősszel kiírja az első tendereket bizonyos munkálatokra, ám az iparkamara paksi szekciójának vezetője szerint a munkaerőhiány miatt kérdés, hogy lesz-e annyi magyar beszállító, mint amennyi a magyar–orosz szerződésben szerepel.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: a Paks II. projekttel nem köteleztük el magunkat Oroszország mellett, hiszen a fűtőanyag mástól is beszerezhető. A hiteltől sem függünk, mert magunktól vagy más pénzügyi tranzakcióval – esetleg az orosz kölcsönnél olcsóbban – is állni tudjuk a költségeket. Eddig 100 millió eurót költöttünk el Paks II. előkészítésére.
Csaknem kétórás vita után támogatta az Országgyűlés fenntartható fejlődési bizottsága is a paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter kinevezését.
Az Alkotmánybíróság egyszer már elutasította a paksi népszavazás lehetőségét. Ezért az LMP és a Párbeszéd politikusai újabb kérdéseket nyújtottak be a Nemzeti Választási Irodához a nukleáris referendum eléréséért.