K-Monitor Adatbázis

Egy uniós jogszabály szerint a tagállamoknak minden évben be kell fizetniük a közös költségvetésbe a fel nem dolgozott műanyagok után egyfajta hozzájárulást, kilogrammonként nyolcvan eurócentet, Magyarországnak tavaly emiatt 75 milliárd forintot kellett Brüsszelnek utalnia. A Mollal kötött hulladékkoncessziós szerződésben erről azonban nem lehet olvasni. Nagy kérdés, hogy a következő években ki fog fizetni az Európai Uniónak: a cég vagy az állam?

A fideszes parlamenti többség, valamint az Orbán-kormány olyan sok ponton sértett érdekeket és a gyanú szerint jogelveket is az új hulladékgazdálkodási rendszerrel, hogy idővel az igazságszolgáltatás valamelyik bugyrában még alá is áshatják a Mol jogosultságait.

Környezetvédelmi célokra hivatkozva valójában egy újabb ágazat piaci újraosztása zajlik a hulladékgazdálkodásban. Az új rendszer egyelőre szinte átláthatatlan, a Mol leányvállalata, a Mohu elfogadhatatlan ajánlatokat tesz a szektor cégeinek, a családi vállalkozások nem fogják sokáig bírni, ha nekik kell hitelezniük a Mol-leányt.

Mintegy 160 milliárdos, növekedő piacra léphet be a kaszinós cég, a nagy nemzetközi szereplők helyett.

Senki nem láthatja, hogyan sikerült Európa legdrágább hulladékkezelési rendszerét megalkotnia a Mol-nak, de a hatásaival mindenki találkozni fog.

Az autóbontás és a használt alkatrészek piaca is bekerült a hulladékkoncesszió alá, pedig itt tényleg kevés hulladék termelődik, az alkatrészek nagy része ugyanis új életre kel egy másik autóban. Az egész koncessziós rendszer furcsasága az autóbontók esetében domborodik ki: hulladék vagy termék a bontott alkatrész? Súlya van, vagy ára? A Mol hulladékként tekint erre a piacra, éppen ezért a bontósok szerint a Mol életszerűtlen, teljesíthetetlen feltételeket szabott, emiatt kevesen írták alá az alvállalkozói szerződést. A magyarországi roncsautók július 1-jétől a Mol hulladékos cégének tulajdonai, megvehetik az autóbontósok, de csak azt az alkatrészt szerelhetik ki, amire a koncessziós társaság nem tart igényt.

Július 1. óta nem lehet leadni a papírhulladékot Szombathelyen sem. Az átvételi helyet működtető cég weboldalán azt írják, egészen addig szünetel a hulladék átvétele, amíg nem kapnak központi átvételi árakat a MOHU Zrt.-től.

Június 29-én csütörtök este, másfél nappal az újrahasznosítható anyagokra vonatkozó, úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) szombati életbe lépése előtt, újabb kormányrendelettel módosították a szabályokat – hívja fel a figyelmet közleményében a LeitnerLeitner nevű tanácsadó cég. Mivel az új szabályokra az érintettek nem kaptak elég felkészülési időt, a kötelezettségek pontos teljesítése és a többletterhek kiszámítása érdekében érdemes további hatáselemzéseket végezni – idézik Jancsa-Pék Judit partnert és vezető tanácsadót. A módosítás következtében az EPR nem terjed ki a lakossági, illetve az egészségügyi szolgáltatók gyógyszerrel érintkező csomagolásaira.

Nem sikerült július 1-jéig mindent elrendezni, ezért „átmeneti időszakkal” indulhat el a molos hulladékkoncesszió Budapesten és Pest megyében. A főváros december végéig adja bérbe a kukásautókat és a kukák egy részét a Budapesti Közműveknek, amely a Mol koncessziós cégének segít be a szemétszállításban.

A dohányáru-forgalom rekordot döntött tavaly, meghaladta az 1,1 ezer milliárd forintot. A lakosság még az élelmiszerek jelentős drágulása után is csak négyszer annyit költött élelmiszerekre, mint dohányárukra. Rekordot döntött a trafikokat ellátó monopólium által fizetett koncessziós díj, de a tulajdonosoknak is jutott majdnem annyi nyereség, 8,3 milliárd forint. Az államnak se volt még soha ennyi dohánybevétele, jövedéki adóból 476 milliárd folyt be.