Pontosítás: Cikkünk megjelenése után a csopaki kikötőt megvásárló cég jelezte: a terület, ahol az építkezés zajlik, nem a Sápi major tulajdona, a leállított építkezés a molószár melletti, más magántulajdonában álló területen folyt.
Megkapta az elsőfokú vízjogi létesítési engedélyt a balatonszéplaki Ezüstpartra tervezett kikötő, amelynek kiépítését a helyiek és a szomszédos vitorlásegyesület évek óta ellenzi, miután szerintük nincs kellő terület a szociális létesítmények és a parkolók számára.
Itt hozták létre Magyarország első tájvédelmi körzetét 1952-ben. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, Natura 2000-es természetvédelmi terület, világörökségi várományos helyszín – mégis rohamtempóban beépül a Tihanyi-félsziget. Az építkezéseket papíron szigorú szabályok korlátozzák ezen a kivételes helyen, de úgy tűnik, hogy a korlátozások nem vonatkoznak mindenkire. A környék rendkívül népszerűvé vált a NER-elit köreiben: drónfelvételen mutatjuk, hogy néz ki most a Tihanyi-félsziget, és hogy milyen sok mezőgazdasági tárolónak álcázott luxusnyaralót, és víztározóként engedélyeztetett úszómedencét építettek ide.
Az Alsóóvári utcában zajló építkezésre 2018-ban adott építési engedélyt a Balatonfüredi Közös Önkormányzati Hivatal címzetes főjegyzője. Bujdosó Judit tájékoztatása szerint a járási hatóság ellenőrizte az építkezést, és ennek alapján az önkormányzatnak nincs tudomása az engedélyezett tervtől való eltéréstől. A hegycsonkítás tehát papíron, úgy tűnik, rendben van, ami azért is érdekes, mert ha vetünk egy pillantást a tihanyi HÉSZ-re, több olyan passzust is találunk, amelybe mégsem illeszkedik az, hogy valaki ekkora területen letarolja a hegyet. A dokumentum Táj- és természetvédelem című része például kimondja, hogy a település területén található természetközeli élőhelyek, tájképi értékek megóvását biztosítani kell, továbbá a tájhasználat során a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők. A HÉSZ még a Tihanyi-félsziget egészére vonatkozó tájkarakter megőrzéséről is szól, miszerint „a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait kiemelten kell érvényesíteni, ezért a természetes és művi tájelemeket a történeti és táji hagyományokhoz igazodóan kell megőrizni, illetve kialakítani, honos növényzet telepítendő; történeti tájhasználat fenntartandó”. Tihany igazgatási területén a területfelhasználás pedig úgy folytatható, ha a használat a megengedett határértéken túli környezetterhelést és igénybevételt nem okoz, illetve kizárja a környezetkárosítást. Minthogy a tihanyi főépítész kérdésünkre nem jelezte, hogy bármiféle szabálytalanság lenne az építkezés körül, ezek szerint a fent felsorolt szabályok vagy megengednek ekkora környezetpusztítást (bár nem úgy tűnik), vagy a véleményezésnél figyelmen kívül hagyták ezeket.
Megírtuk, a siófok-szabadifürdői Aranypart szabadstrandon 99 férőhelyes magánjachtkikötőt építene a Divinus Befektetési Alapkezelő Zrt.
A helyi önkormányzat 2017 márciusában vásárolta meg a balatonföldvári kikötő egy részét a BAHART-tól:
a 2230 négyzetméteres területet 8 millió forintért vette meg.
Ez azt jelenti, hogy a Balatonföldvár egyik legértékesebb részén lévő területet 3587 forintos négyzetméteráron adta el a BAHART az önkormányzatnak.
Hetek óta szivattyúk nyomják a büdös mederiszapot a balatonlellei magánjachtklub melletti társasüdülők strandjára, amelynek lakói hiába kérték, nem tartott helyszíni szemlét egyetlen hatóság sem. A sekély partra beerőszakolt magánkikötő a kezdetektől problémák forrása. A terület jelenlegi tulajdonosa a pulykamilliárdos Gallicoop-vezér, Erdélyi István, az üzemeltető Lelle Marina Kft. finanszírozója pedig a fogyasztói csoportokat működtető Carion Holding. A név ismerős lehet, ugyanis ez az a cég, amelyre a nemzeti otthonteremtési közösségekről, vagyis a Rogán Antal által kilobbizott lakáslottóról szóló törvényt írták.
Tavaly márciusban szerezte meg a balatonfüredi vitorláskikötő, a volt olimpiai központ földhasználati jogát Fonyó Károly, a Közgép és a Swietelsky konzorciuma, a Füred 2017.
