Polgármestereket, köztük a fideszeseket és civil szervezeteket is becsapták. A balatoni vitorláskikötők dolgozóit már két héttel a május 6-i döntés előtt értesítette a cégvezetés: januártól kikerülnek a Balatoni Hajózási Zrt. fennhatósága alól. Múlt szerdán a vitorláskikötők kiszervezéséről döntött a Bahart közgyűlése egyetlen igen szavazattal. Ez a voks, a magyar államot képviselő, a Rogán Antal felügyelte turisztikai ügynökségé volt.
A javaslat – melyet a koronavírus-járvány okozta veszteségekkel, illetve portfóliótisztítással indokolt a Bahart – végül 78 százalékos többséggel ment át, ám beszédes, hogy a tartózkodó települések közül csak Szántód és Balatonlelle nem kormánypárti vezetésű, sőt, a nemmel voksolók között is akad Fidesz-KDNP-s.
Hiába tiltakozott a Balatoni Szövetség, eldőlt, hogy a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) erősen lecsupaszítja magát. Megerősítette lapunknak a cég, hogy szerdán megszavazták azt a tervet, ami szerint jóval vékonyabbra szabja a működését a nyereséges állami cég, és épp optimálisnak látja eladni egy sereg különösen értékes ingatlanát.
Még a kormánypárti vezetésű tóparti települések – például Keszthely – sem támogatták a Balatoni Hajózási Zrt. reorganizációs tervét, mely szerint bérbe adnák a cég vitorláskikötőit, s eladnák kempingjeit, szállodáját és több kikötőt.
Május 6-ig kell véleményeznie a Bahart Zrt. részvényeseinek a hajózási cég reorganizációs tervét. A lapunk birtokába került, az igazgatóság elnöke, Szabadics Zoltán által kiküldött anyagból kiderül, komoly változások előtt áll a balatoni hajózás, mely profiltisztítás címén megválna a vitorláskikötői üzemeltetésétől. Az ötlet nem új: korábban már többször írtunk róla, az állam tavaly év elején került a Bahart tulajdonosai közé, majd augusztusban egy 6,6 milliárd forintos tőkeemelésel elérte, hogy többségbe kerüljön, s így a tóparti tulajdonos önkormányzatok érdemben már nem tudnak beleszólni a társaság működésébe. A települések a tőkeemelés után attól tartottak, hogy a fejük felett értékesíthetik a Bahart legértékesebb vagyonelemeit, például egyes jachtkikötőket vagy értékes vízparti területeket. S hogy aggodalmuk nem volt alaptalan, jól mutatja a cég 2020-tól érvényes reorganizációs terve.
Kisvonatot szerzett be egy balatonboglári vállalkozó, és megújult a város kalandparkja is. Egy birtokunkba került dokumentum szerint a vállalkozó a két projektre 100 millió forintot egyedi támogatást kért a Magyar Turisztikai Ügynökségtől. Úgy tűnik, hogy meg is kapta, de ennek az ügynökség oldalán ennek azóta sincs nyoma.
A Bayer Construct magyar tulajdonú vállalatcsoport, de alegységeiben fel-feltűnik a francia csúcsarisztokrácia is. A cég elnöke, Balázs Attila közel két évtizede üzletemberkedik, jellemzően a piacról él, tehát nagyon nem hasonlít a gázszerelői referenciákkal a semmiből érkező közbeszerzés-specialistákra. Ám most kijött a fényre: először balatoni kikötőt vásárolt közösen a Tiborcz-leágazásként elhíresült Appeninn Nyrt.-vel, majd e tőzsdei holdingba is beszállt a kormányfő veje mellé – úgy ráadásul, hogy részvénycsomagját Mészáros Lőrinc köreitől szerezte. Vagyis különösen alkalmassá vált a közvetlen kormányzati támogatások, illetve a tízmilliárdos állami fejlesztési hitelek lehívására. Balázs Attila mindaddig készségesen válaszolt kérdéseinkre, amíg nem hoztuk szóba – az Appeninnből egyébként kiszállni készülő – Tiborcz Istvánt. Ott hangnemet váltott, és leszögezte: „Amit maguk csinálnak, rossz, amit mi, az jó, hiszen értéket teremtünk. Ha tud szépen kérdezni, folytathatjuk a beszélgetést.”
A balatoni önkormányzatokat hibáztatta Fónagy János, a nemzeti vagyonért felelős államtitkár a parlamentben, amiért „hagyták”, hogy állami tulajdonba kerüljön a balatoni hajózási társaság. Közben a balatoni polgármesterek – a fideszesek is – egységesen kiállnak a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) napvilágot látott „reorganizációs terve” ellen. A balatoni kormánypárti országgyűlési képviselők azonban hallgatnak.
Május 6-ig kell véleményeznie a Bahart Zrt. részvényeseinek a hajózási cég reorganizációs tervét. A lapunk birtokába került, az igazgatóság elnöke, Szabadics Zoltán által kiküldött anyagból kiderül, komoly változások előtt áll a balatoni hajózás, mely profiltisztítás címén megválna a vitorláskikötői üzemeltetésétől. Az ötlet nem új: korábban már többször írtunk róla, az állam tavaly év elején került a Bahart tulajdonosai közé, majd augusztusban egy 6,6 milliárd forintos tőkeemelésel elérte, hogy többségbe kerüljön, s így a tóparti tulajdonos önkormányzatok érdemben már nem tudnak beleszólni a társaság működésébe. A települések a tőkeemelés után attól tartottak, hogy a fejük felett értékesíthetik a Bahart legértékesebb vagyonelemeit, például egyes jachtkikötőket vagy értékes vízparti területeket. S hogy aggodalmuk nem volt alaptalan, jól mutatja a cég 2020-tól érvényes reorganizációs terve.
A Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program keretében két balatoni kikötő fejlesztéséhez nyert el mintegy kétmilliárd forint támogatást az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt. két leányvállalata - tette közzé az Appeninn a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján szerdán.
