K-Monitor Adatbázis

Magyarország versenyképessége az oktatás és az egészségügy helyzete mellett az intézményi környezet és a korrupció miatt is romló tendenciát mutat. Sorozatunk harmadik cikkében ezt jártuk körül.

A legjobb esetben is százmilliárdos kamattal lehet számolni annak a 467,5 milliárd forintos hitelnek kapcsán, amelyet a tervek szerint a kínai Eximbank fog folyósítani a kínai beruházásban megvalósítandó Budapest–Belgrád-vasútvonal felújítására. A Magyar Nemzet kormányközeli forrásból úgy értesült, hogy egy körülbelül egy évvel ezelőtt született, ám nyilvánosságra eddig nem hozott kormányhatározat rögzítette az óriásberuházás finanszírozásával kapcsolatos terveket: eszerint a főváros és a szerb–magyar határ közötti vasúti fejlesztést 85 százalékban húszéves futamidejű, Kína által nyújtott kölcsönből fedezné az állam.

A 168 óra egyelőre nem jutott az Origo sorsára – igaz, a rejtélyes új tulajdonos, ha úri kedve úgy tartja, most már akár a komplett szerkesztőséget is lecserélheti. Márpedig akár Alexander Rovt, akár az EMIH-hez köthető más befektető az, nehéz racionális okot találni a tulajdonos felől akár a lap, akár a jelenlegi irányvonal fenntartására.

Orbán Viktor elismerte, hogy személyesen is találkozott a „professzorral”, az amerikai nagykövetség nyilvánosságra hozta az ellene kiadott Interpol-körözést, a Demokratikus Koalíció pedig az FBI-t is értesíti arról, hogy „a miniszterelnök családja Ghaith Pharaonnal üzletel”. Előző cikkünk megjelenése óta felpörögtek az események, de a történetnek nincs vége.

Eladja legértékesebb ingatlanjait a jászberényi önkormányzat. Több vevő is Fidesz-közelinek mondott nagyvállalkozó.

Könyv szerinti értéküknél jóval drágábban vettek ingatlanokat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványai a Wallis-csoporthoz tartozó Wing Zrt.-től – tudta meg a Világgazdaság.

Mindig meglepődnek a hazai jogállamiságért aggódó külföldi újságíró kollégák azon a kijelentésen, hogy Magyarországnak még sosem volt olyan jogszabályvezérelt kormánya, mint az Orbán Viktor vezette kabinet. Azt meg pláne nem értik, hogy a magyarok miért nem tiltakoznak a demokratikus intézményrendszer felszámolását célzó jogszabály-változtatások ellen. Hasonlóan értetlenkednek azok a fideszes politikusok is, akiket a média képviselői a kormányzat korrupciógyanús ügyeivel kapcsolatban „zaklatnak” hétről hétre az Országgyűlés folyosóin. A 2010-es kormányváltás óta gyakran hangoztatják, jogi értelemben lényegében megszűnt a politikai korrupció Magyarországon.

A magyar gazdaság felpörgetésének ürügyével indult, végül csúfosan elbukott a letelepedési kötvény. A témával sok cikkben foglalkoztunk az Átlátszón, ebben az összeállításunkban felidézzük azt is, hogy ki járt a legjobban az üzlettel. Segítünk: nem a magyar állam.

Többségében már elfogadott jogszabályváltozások átvezetését tartalmazza a jövő évi költségvetés módosítására pénteken beterjesztett törvényjavaslat, egyik pontja jelentősen megemeli a közbeszerzési kötelezettség értékhatárát, egyszerűsítve a legkisebb értékű beszerzéseket.

Kifizetetlen alvállalkozók, rendőrségi vagyonlefoglalás, nyomozás tartozás fedezetének elvonása miatt - ezek az állomásai a fűtésszerelőből lett milliárdos cége utolsó hónapjainak.