Több területen is jelentős problémákat lát az Európai Bizottság a magyarországi EU-támogatási rendszerben, amelyekről rövidesen elkészül egy jelentés és ha ez súlyos megállapításokat tartalmaz, akkor az összes uniós támogatás kifizetését automatikusan felfüggeszti Magyarország felé - tudta meg a Portfolio brüsszeli forrásból. A magyar kormány és a Bizottság között most is zajlanak az egyeztetések, így ez a negatív forgatókönyv még elkerülhető. Ez azonban nem lesz könnyű és ha nem sikerül, akkor két másik forgatókönyv áll elő. Egyik esetben sem jutnánk gyorsan pénzhez Brüsszelből, de az ezekkel járó jelentős átmeneti terheket egyelőre még elbírja a magyar államháztartás. Cikkünk főbb állításaira délután külön reagált nekünk Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszter-helyettese és azt hangsúlyozta, hogy várhatóan a kettes besorolást kapja majd a vizsgált terület, így nem lesz támogatás-felfüggesztés:
Februárban jelentette be Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke, hogy kiszáll az üzleti életből. Az év elején már egy német cégnek eladta a hengergumizó cégét, a Béta-Roll Zrt-t, most pedig a korábban sokat támadott cégétől, a Motimtól vált meg teljesen, értesült az Index.
Az Altus Portfolió Kft. - ennek a cégnek Gyurcsány Ferenc a tulajdonosa, az ügyvezetője pedig Dobrev Klára, Gyurcsány felesége - értékesítette a tulajdonában lévő, "az alaptőke 49,78 százalékát kitevő részesedését jelentő Motim Zrt. részvényeit a GPS Kft. részére" - közölte az Indexszel Dobrev Klára.
Úgy tűnik, nem igazán működik a bizottsági ülésektől rendszeresen távol maradó képviselők anyagi szankcionálása az Országgyűlésben.
Nehezen átlátható kapcsolati háló épült ki mára az Orbán-család körül közel-keleti, török és más, Európán kívüli országokban élő, vagy onnan származó üzletemberekből. A tényleges üzletekből csak annyi látszik, hogy a miniszterelnök környezetéhez köthető cégek időnként közös ingatlanügyletekben vesznek részt ezen üzleti körök egyes tagjaival. Az viszont bizonyos, hogy a Bahreinben a helyi konzul kíséretében egy kormányszervnél magánlátogatást tevő Orbán Ráhel és Tiborcz István központi figurái ennek a kapcsolatrendszernek.
Bírósági dokumentumok szerint Vizoviczki László 2015-ben fontos információkat és bizonyítékokat is adott át a Nemzeti Nyomozó Irodának (NNI) a 90-es évek maffialeszámolásaival kapcsolatban. A Nemzeti Nyomozó Iroda egy 2015 júniusában kelt levélben még a Vizoviczki költségvetési csalási ügyében eljáró bírót is tájékoztatta arról, hogy a vállalkozó vallomást tett a maffiaügyekről, és ez a vallomás
„jelentősen segítette” az NNI eljárásait.
Már a látszatra sem adnak a letelepedési kötvényt forgalmazó offshore cégek, miután hitelre is árulják a magyar tartózkodási engedélyt. Sőt, fél áron is hozzá lehet jutni a papírokhoz, igaz, akkor a befizetett összeg nem jár vissza.
Az 1294 kvótamenekült ellátására fejenként 1,8 millió forintot adna az Európai Unió, az ellenük való gyűlöletkeltésre viszont fejenként 11,5 milliót költ a magyar kormány. Az eddig mintegy 15 milliárd forintos népszavazási kampány minden egyes magyarországi lakosnak 1.515 forintjába került, ami bő hétszerese annak, amennyibe egy brit lakosnak került a teljes Brexit-kampány.
Külön kiosztott telefonokkal és számlistával, egy Fidesz-KDNP logós kétoldalas útmutató alapján kell munkaidőben szavazókat hívogatniuk és a vasárnapi népszavazáson való részvételre és "nem" szavazatra buzdítaniuk önkormányzati és minisztériumi dolgozóknak - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény meghatározása szerinti kormánytisztiselőknek, köztisztviselőknek.
Hiába érkezett több ezer milliárd forintnyi fejlesztési pénz Brüsszelből, az állami korrupció, vagyis a kormányzat által favorizált cégekre kiírt közbeszerzések ellehetetlenítették a piaci versenyt Magyarországon. Azt is mondhatnánk, a hazai versenyképesség azért csökken, mert a cégek nem fejlesztenek, hiszen úgysem a legjobb vállalkozás nyer a pályázatokon.
Több mint két hét után megérkezett a Központi Nyomozó Főügyészségre a Voldemort Nagyúrként elhíresült Mengyi Roland B.-A.-Z. megyei kormánypárti honatya mentelmi jogának felfüggesztéséről szóló országgyűlési határozat – tudtuk meg Simon Richárdtól, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivőjétől. Mengyi így idézhetővé vált, de a gyanúsítotti kihallgatás időpontjáról, valamint arról, hogy kezdeményezik-e az előzetes letartóztatását, a szóvivő azt mondta: a tervezett nyomozati cselekményekről egyetlen ügy kapcsán sem adhatnak tájékoztatást. Mindebből arra lehet következtetni, hogy Mengyit már csak a népszavazás után gyanúsítják meg.
