Befejezte vallomását a sok százmilliós ingatlanpanamák és más bűncselekmények miatt indult Hunvald-ügyben megvádolt ingatlan-értékbecslő a Fővárosi Bíróságon csütörtökön.
A szabályozás minősége a meghatározó, vagy más eszközökre lenne szükség a korrupció visszaszorításához? Hogyan válnak a korrupciós mechanizmusok a mindennapi működés részévé? Egy most folyó kutatás apropóján kérdeztük az ELTE Szociológiai Intézetének docensét.
Korruptak, vagy csak gyenge képességűek voltak a főváros, illetve az állam azon képviselői, akik korábban a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) metrókocsi-szerződését, illetve a Budapest Airport Zrt. privatizációs szerződését aláírták?
Információink szerint a 30 milliárd forintos előleg elvesztésével megváltozott az Alstom tárgyalási stílusa, eddig a pénz és a metrókocsik birtokában magas lovon ültek, ám a napokban elvesztett per után leszálltak róla, legalábbis így érzékelik magyar részről.
„Ha így nézem, ennyi, ha úgy nézem, annyi” – felelte a bíró kérdésére Kormos Lajos ingatlanérték-becslő, az erzsébetvárosi ingatlancsalási per negyedrendű vádlottja annak kapcsán, hogy a vádban érintett egyik ingatlan értékét miként lehetett egyik nap kétszázmillió forintban meghatározni, majd nem sokkal később már csaknem félmilliárd forintra taksálni.
Ez év áprilisában a Fővárosi Bíróság (FB) úgy határozott: 13 vádlott esetében elévült a közokirat-hamisítással kapcsolatos vád, az ügyészség azonban fellebbezett a határozat ellen.
Az értékbecsléssel nem lehetett megtéveszteni az erzsébetvárosi önkormányzatot, mert a vételárat nem az értékbecslés, hanem a kiköltöztetendő bérlőkkel, lakókkal való megállapodás határozta meg - állította többórás vallomásában a Hunvald-ügy negyedrendű vádlottja, akit azzal vádolnak, hogy az ingatlanpanama lakásainak értékbecslését végezte.