language

Személyek:

Bánki Erik highlight_off

Kulcsszavak:

ítélet/döntés highlight_off

Bánki Erik

Bánki Erik (Szekszárd, 1970. május 26. –) magyar politikus, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség tagja, országgyűlési képviselő, a parlament gazdasági bizottságának elnöke.

1989-ben belépett a Fideszbe, egyik alapítója lett a párt mohácsi csoportjának. 1995-98 között a Harkányi Gyógyfürdő zrt. felügyelőbizottságának majd igazgatóságának tagja. 1998. június 18. és 2012. június 18. között és 2014 májusától országgyűlési képviselő. 2006-tól az országgyűlés Sport- és Turizmus bizottságának az elnöke. Közben két évig 2012-től 2014-ig az Európai Parlament képviselője volt. 2016. március 1-jén az országgyűlés elfogadta az általa benyújtott törvénymódosítást, amely kivette a Magyar Nemzeti Bank alapítványait a köztulajdonból, így 250 milliárd Ft közvagyon sorsa vált ellenőrizhetetlenné. Az Alkotmánybíróság azonban megállapította, hogy a törvény ebben a formában nem összeegyeztethető az Alaptörvénnyel. A gazdasági bizottság elnökeként 2017-ben mivel megtagadta a válaszadást a TI Magyarország által a letelepedési kötvényeket forgalmazó közvetítő vállalkozásokkal kapcsolatos közérdekűadat-igénylésre, ezért a szervezet pert indított a gazdasági bizottság ellen. A Fővárosi Törvényszék ítélete (2017. január 19.) alapján köteles lett volna az adatokat kiadni, erre azonban később sem volt hajlandó. Három hónap múltán is csak egyetlen ilyen vállalkozásét.

Bánkinak a vagyonnyilatkozata szerint van egy németországi cége, aminek az ügyvezetője egy olyan ember, aki magyar cégeivel rendszeres nyertese a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. közbeszerzéseinek. De ebből a cégből Bánkinak a nyilatkozata szerint nincs feltüntetett jövedelme. A vagyonnyilatkozatban feltüntetettek és Bánki korábbi üzleti tevékenysége más esetekben is aránytalanságokat mutat.

Támogasd a sajtóadatbázis fenntartását,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [9]  Oldalak:   1

A Pécsi Ítélőtáblát érdekelné, miért utalt 52,5 millió forintot Bánki Erik cégének a pécsi Volvo-botrány harmadrendű vádlottja

Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselő egyik cégének is juthatott 52,5 millió forint abból a nagyjából 2,4 millió eurós (napi árfolyamon 935 millió forintos) összegből, amennyivel érdemi munkát nem végző közvetítők gazdagodtak a pécsi közlekedési vállalat Volvo-botrány néven elhíresült buszbeszerzésekor, derült ki az ügyben másodfokon eljáró Pécsi Törvényszék áprilisi ítéletének a Telex birtokába került írásbeli, tételes indoklásából. Bánki cégének, a Németországban bejegyzett Zeta Services GMBH-nak – amiben az országgyűlési képviselőnek előbb 75, majd 91 százalékos részesedése volt – P. Endre volt az ügyvezetője. Ugyanő volt a Thaiföldön bejegyzett Taki Company Limitednek az ügyvezetője is, amely 550 ezer eurót (~215 millió forint) kapott – hogy pontosan miért, azt a nyomozás és az első fokon eljáró bíróság nem tárta föl.

Az egykori pécsi fideszes városvezetés szerepét is vizsgálni kell, első fokra dobta vissza a Volvo-ügyet az ítélőtábla

Hosszan sorolta az elsőfokú eljárásban elkövetett hibákat a másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla a Volvo-botrány néven elhíresült ügyben. Olyan nagyszámú és olyan szintű problémák merültek fel, hogy nemcsak új eljárásról hoztak határozatot, de az ügyet rendkívüli módon nem is az első fokon eljáró Kaposvári Törvényszékre, hanem a Szekszárdi Törvényszékre továbbítják. A vádlottak képviselői fellebbezést jelentettek be, a fellebbviteli ügyész elfogadta a döntést.

Felmentették a vádlottakat, de fellebbez az ügyész a pécsi buszbeszerzés ügyében

Nyolc év után ítéletet hirdettek ma a Kaposvári Törvényszéken a Volvo-gate néven elhíresült ügyben. Az ügyészség szerint “korrupciós jellegű" ügynek minősített eset a pécsi Tüke Busz 2015-ös buszbeszerzése miatt indult. A Kaposvári Törvényszék mai döntése szerint azonban bizonyíthatóan nem történt bűncselekmény, ezért felmentették a négyből még állva maradt két vádlottat. Az ügyben Fideszes képviselőket is meghallgatott a bíróság. Az ítélet nem jogerős.

Rogánék nem vétettek a letelepedési program szabályai ellen, mert nem voltak szabályok

Váratlan helyről érkezett lesújtó szakmai értékelés az Orbán-kormány letelepedési államkötvény programjáról. A Központi Nyomozó Főügyészség kénytelen volt mélyebben beleásni magát a magyar letelepedési engedélyt kínáló kormányprogramba, miután a Transparency International (TI) korrupcióellenes civil szervezet feljelentést tett az ügyben.

Kiskapuzás nagypályán

Hat év alatt legalább 360 milliárd forintnyi adóbevételről mondott le az állam a látványcsapatsportok javára. A közpénz cél szerinti hasznosulására nincs semmi garancia. Hogyan működik a rendszer?

Döntött a GVH, Mészároséké lehet a hírhedt Opimus

Mészáros Lőrincék átvehetik a rossz hírű, pillanatnyilag Opimus nevű tőzsdei céget, a GVH szerint bármi káros horizontális vagy vertikális hatás teljesen kizárható, írja az MTI. Mészárosék még az első negyedévben vették meg, a korábban a Fideszhez és az MSZP-hez is közel álló céget, bár maga Lőrinc ezt elsőre igyekezett tagadni.

Kötvénymutyi: újabb pert nyert lapunk

Másodfokon is pert nyert lapunk a letelepedési államkötvények ügyében titkolózó Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) ellen. A perben eljáró Fővárosi Ítélőtábla pénteken hozott másodfokú ítéletében a Magyar Nemzetnek adott igazat, miután közérdekűnek minősítette az egyes cégek kötvényvásárlási adatait, ezzel megerősítette az első fokon eljáró bíróság ítéletét.

Végrehajtást kezdeményeztünk az Országgyűlés gazdasági bizottsága ellen

Sajtótörténeti pillanatnak és jogi precedensnek is felfogható, hogy lapunk végrehajtást kezdeményez az Országgyűlés gazdasági bizottsága ellen, miután továbbra sem adta ki a parlamenti testület azokat a közérdekű adatokat, amire jogerős bírósági ítélet kötelezi. Lapunk még tavaly indított pert a gazdasági bizottság ellen, miután a testület fideszes elnöke, Bánki Erik megtagadta a válaszadást a letelepedési kötvényeket forgalmazó közvetítő vállalkozásokkal kapcsolatos közérdekűadat-igénylésünkre. A Fővárosi Törvényszék ítélete január 19-én emelkedett jogerőre, vagyis a bizottságnak 15 napon belül, azaz február 3-ig kellett volna a közérdekű adatokat lapunkhoz eljuttatnia. Ez azonban a mai napig nem történt.
Találatok: [9]  Oldalak:   1