1989-ben belépett a Fideszbe, egyik alapítója lett a párt mohácsi csoportjának. 1995-98 között a Harkányi Gyógyfürdő zrt. felügyelőbizottságának majd igazgatóságának tagja. 1998. június 18. és 2012. június 18. között és 2014 májusától országgyűlési képviselő. 2006-tól az országgyűlés Sport- és Turizmus bizottságának az elnöke. Közben két évig 2012-től 2014-ig az Európai Parlament képviselője volt. 2016. március 1-jén az országgyűlés elfogadta az általa benyújtott törvénymódosítást, amely kivette a Magyar Nemzeti Bank alapítványait a köztulajdonból, így 250 milliárd Ft közvagyon sorsa vált ellenőrizhetetlenné. Az Alkotmánybíróság azonban megállapította, hogy a törvény ebben a formában nem összeegyeztethető az Alaptörvénnyel. A gazdasági bizottság elnökeként 2017-ben mivel megtagadta a válaszadást a TI Magyarország által a letelepedési kötvényeket forgalmazó közvetítő vállalkozásokkal kapcsolatos közérdekűadat-igénylésre, ezért a szervezet pert indított a gazdasági bizottság ellen. A Fővárosi Törvényszék ítélete (2017. január 19.) alapján köteles lett volna az adatokat kiadni, erre azonban később sem volt hajlandó. Három hónap múltán is csak egyetlen ilyen vállalkozásét.
Bánkinak a vagyonnyilatkozata szerint van egy németországi cége, aminek az ügyvezetője egy olyan ember, aki magyar cégeivel rendszeres nyertese a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. közbeszerzéseinek. De ebből a cégből Bánkinak a nyilatkozata szerint nincs feltüntetett jövedelme. A vagyonnyilatkozatban feltüntetettek és Bánki korábbi üzleti tevékenysége más esetekben is aránytalanságokat mutat.
Támogasd a sajtóadatbázis fenntartását,
hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!
A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.
1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.
Az önkormányzat a saját cége helyett egy, az országszerte taroló Hungasthoz magánvállalkozás mellett döntött, amelyre sok panasz érkezett. Hadházy Ákos feljelentést tesz.
Nagyon úgy tűnik, már az ízlelőbimbókat is áthatja a politika. Az országos közékeztetési verseny több zsűritagja is Bánki Erik fideszes képviselő cégcsoportjához kötődik.