A Fidesz a Magyar Nemzet internetes honlapján megjelent, a brókerbotránnyal kapcsolatos tanúkihallgatási jegyzőkönyv és az egyik lehallgatott, a titkos minősítés alól feloldott beszélgetés szöveghű változata miatt kért szünetet.
Répássy Róbert elmondta, hogy a lehallgatási jegyzőkönyv, Bitvai Miklós, az Állami Autópálya Kezelő Rt. vezérigazgatója, és Kulcsár Attila telefonbeszélgetését rögzíti, és ebben szó esik "egy bizonyos Gyurcsányiról", aki segíthet a probléma elsimításában. A tanúkihallgatási jegyzőkönyv az Altus Befektetési Rt. vezérigazgatójának vallomását rögzíti, és ebből az derül ki, hogy Kulcsár Attilát Gyurcsány Ferenc - aki korábban vezette az Altus Rt.-t - irányította hozzá, és a bróker különböző befektetési lehetőségeket ajánlott.
Princz Gábor, a Postabank volt elnöke családi okokra hivatkozva nem jelent meg a rendőrségi idézésre. Járai Zsigmond, a jegybank elnöke a rendőrségnek a szerdai meghallgatásán azt mondta: bár a növékedési stratégiáról szóló elképzelése elhibázott volt a Postabanknak, ez még önmagában nem bűncselekmény.
Várhatóan vádemelési javaslattal zárja le a rendőrség azt az öt évvel ezelőtt indult nyomozást, amelyet Princz Gábor, a Postabank volt elnök-vezérigazgatója és társai ellen indítottak gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése alapos gyanúja miatt. A feljelentést az Orbán-kormány tette, a banknál 1998 után észlelt 150 milliárdos vagyonvesztés nyomán. Princz ügyvédje azt állítja: az igazságügyi szakértők azt állapították meg, hogy nagyjából törvényesen járt el a vezetőség.
Pár napon belül lezárják a Prinz Gábor volt elnök-vezérigazgató és társai ellen öt éve folyó nyomozást a Postabank-ügyben. A bank volt vezetése ellen gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése vétség alapos gyanúja miatt indult eljárás, a banknál 1998 után észlelt 150 milliárdos vagyonvesztés nyomán. Prinz Gábort csütörtökre idézte be a rendőrség iratismertetésre.
Öt újabb tanút, köztük Járai Zsigmond jegybankelnököt, volt pénzügyminisztert hallgat meg a rendőrség a Postabank-ügyben - írja a Népszabadság. A Princz Gábor és társai ügyében nyomozó rendőrök úgy vélik, az ügyészség már nem a kisebb súlyú ügyek bizonyítására koncentrál. Princzet ma kihallgatják egy a Budapesti Hengermalom Rt.-nek évekkel ezelőtt nyújtott hitelügylet kapcsán is.
A Kehi több, az MFB tulajdonában lévő cég vizsgálatakor bűncselekmény nyomaira bukkant, ezért feljelentést tett. A BÁV, a Defend, az NA Rt. és a Konzumbank is szerepel a gyanúsítottak listáján.
A Legfőbb Ügyészség az ORFK előterjesztésére négy hónappal, október 3-áig hosszabbította meg a nyomozás határidejét a Postabank-ügyben. Princz Gábor és társai ellen visszaélés gyanújával nyomoznak.
Lapzártánk idején úgy tudni, Medgyessy Péter kormánya Erős Jánost, a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) egykori vezérigazgatóját a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) kormánybiztosává nevezi ki. A korábbi bankvezér értesüléseink szerint "középtávon" az MFB vezérigazgatói posztjának várományosa. A szakmában vegyes, a médiában kimondottan negatív megítélésű exbankár helyzetbe hozásának a híre meglehetősen nagy port vert föl a hazai bankvilágban. Jóval nagyobbat, mint a szintén az MFB-t felügyelő kormánybiztosi pozícióval felruházni kívánt, ám Erőssel ellentétben jelenleg is a bankárelit krémjéhez tartozó Zdeborsky György megjelenése.
A Postabank kisrészvényesei március végéig adtak haladékot a Pénzügyminisztériumnak, hogy kifizesse nekik azt a 300 millió forintot, melyre a Legfelsőbb Bíróság tavaly meghozott jogerős ítélete kötelezi az államot. Ha nem jutnak a pénzükhöz, végrehajtást kérnek az állam ellen. A PM egyfelől fizetési készségét hangoztatja, ugyanakkor viszont felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az ítélet ellen.
Közel nyolcmilliárd forintra rúghat a legújabb Postabank-számla. Bár a Pénzügyminisztérium felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Postabank-kisrészvényesek ügyében, ez nem halasztó hatályú, vagyis a perben érintett öt kisbefektetőnek már hétfőn ki kell fizetni közel 300 millió forintot. A Legfelsőbb Bíróság tavaly novemberben döntött úgy, hogy az állam ellen pert indító öt kisrészvényesnek öt forint helyett a Postabank-részvények névértékénél magasabb, azaz közel 11 ezer forintot kell kifizetni.