K-Monitor Adatbázis

Nyikolaj Koszov, az orosz hátterű budapesti Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) korábbi elnöke egészen idén áprilisig elkerülte, hogy számos befolyásos és gazdag oroszhoz hasonlóan amerikai szankciós listára kerüljön. Számíthatott azonban rá, hogy a helyzete bármikor változhat, ezért már tavaly év végén lépéseket tett, hogy összegyűlt vagyonát – egy dokumentum szerint mintegy 14 millió angol fontot, azaz csaknem 6 milliárd forintot – el ne veszítse.

Deljan Dobrev, a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) jobbközép párt parlamenti képviselője egy tévéinterjúban arról beszélt, hogy nagy összegű pénzátutalások mennek egy bolgár bankon keresztül Magyarországra.

Miután az Egyesült Államok szankciós listára tette az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bankot és három vezetőjét, a bank bejelentette: elviszi székhelyét Budapestről, és visszaköltözik Oroszországba

Eltelt néhány nap, mire a Nemzetközi Beruházási Banknál eldöntötték, hogyan reagáljanak a bankot és vezetőit érintő amerikai szankciókra és arra, hogy ezután Magyarország is kilépett a „kémbankként” emlegetett pénzintézetből. A bank most visszavonul Oroszországba.

Hiába lépett ki Magyarország az amerikai szankciók hatására a Nemzetközi Beruházási Bankból, az orosz banknak és alkalmazottainak gyakorlatilag korlátlan előjogokat és mentességeket biztosító törvény még mindig hatályban van. Hogy meddig, nem tudni, mivel a kormány és bank is hallgat, így nem tudni azt sem, mi lesz a Duna parti székházzal vagy éppen a sok tízmilliárd forintnyi magyar tőkével.

Teljes hátraarcot hajtott végre az Orbán-kormány az orosz vezetésű, budapesti székhellyel működő Nemzetközi Beruházási Bank (International Investment Bank, IIB) ügyében, miután szerdán az Egyesült Államok szankciós listára helyezte a pénzintézetet. Csütörtökön a kormány bejelentette, hogy kilép az addig általa számos módon segített bankból.

Garancsi István részesedését is megvásárolva lett Mészáros Lőrinc magántőkealapja a győri székhelyű pénzintézet tulajdonosa.

Utolsó EU-s tagországként sokáig kitartott a magyar kormány a budapesti központtal működő orosz Nemzetközi Beruházási Bank mellett. Aztán szerdán 5-kor az Egyesült Államok budapesti nagykövete, David Pressman sajtótájékoztatón jelentette be, hogy szankciós listára teszik Laszlóczki Imrét, a magyarországi központtal működő orosz Nemzetközi Beruházási Bank alelnökét, és a bank többi vezetőjét.

Az Alkotmánybíróság szeptember 30-ig adott időt az Országgyűlésnek, hogy módosítsa a banktitkot mindenek felett állóként kezelő törvényt. A döntésben fontos szerepet játszott a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság álláspontja.

Igyekezett nagyon magabiztosnak látszani az orosz vezetésű, budapesti székhellyel működő Nemzetközi Beruházási Bank (International Investment Bank, IIB) nevű pénzintézet tavaly február 24-én, amikor Oroszország megindította Ukrajna elleni invázióját. Egy aznap kiadott nyilatkozatukban azt állították, hogy a „közelmúlt geopolitikai eseményei semmilyen módon nem befolyásolják a Bank működését, stratégiájának végrehajtását, a befektetőkkel, partnerekkel és ügyfelekkel szembeni kötelezettségeinek teljesítését”.