K-Monitor Adatbázis

Nagyobb lehet a brókerbotrány háttérbázisa, mint ami első ránézésre látszik. Legalábbis erről tanúskodik az a tény, hogy az érintett cégek tulajdonosainak és vezetőinek több száz egyéb cégben van érdekeltségük.

Együtt pózolt Szijjártó Péterrel, valamint a Fazekas Sándor agrárminiszter által kitüntetett, de nemrég letartóztatott Kiss Szilárd moszkvai lobbistával, tolta a kormány szekerét kereskedőház és vízumközpont ügyében, öntötte a fociba a pénzt, Győrben pár tízmilliárdos ingatlanfejlesztésbe fogott az a Tarsoly Csaba, milliárdos vállalkozó, akinek az érdekeltsége a Quaestor-csoport.

Tovább dagad a brókerbotrány, az MNB vizsgálata során már a harmadik brókercégnél talált visszaélésekre utaló jeleket. A felügyelet a Buda-Cash és a Hungária Értékpapír Zrt. után a Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét is felfüggesztette, miután visszaélésekre bukkant. De ki is áll a Quaestor mögött, mekkora szereplő a társaság a hazai piacon?

Messze nincs még vége a Kulcsár-ügynek: a Fővárosi Törvényszéken csütörtökön volt a per 178-ik tárgyalási napja. Sokan a 2003-as Kulcsár-botrányhoz hasonlítják a Buda-Cash-ügyet, de a volt bróker és ügyvédje szerint a kettő nagyon sokban különbözik egymástól. Kulcsár Attila ügyében legkorábban nyárra várnak ítéletet.

Iratismertetéssel folytatódik a Fővárosi Törvényszéken kedden a Kulcsár Attila és társai ellen sikkasztás miatt több mint egy évtizede indult eljárás megismételt elsőfokú büntetőpere, amely többek között szakértő halála, bírósági ülnökök életkor miatti távozása és vádiratok egyesítése miatt húzódik. Elsőfokú ítélet hozzávetőleg fél év múlva várható.

Az izraeli adóhatóság vizsgálata nyomán letartóztattak tizennégy izraelit, akik egy svájci bankba menekítették pénzüket a helyi adóhatóság elől.

Többek között a Töröcskei István közvetett tulajdonában álló bank hajtja be a magyar letelepedési kötvények darabjáért fizetett negyed millió eurót, amelyet a Töröcskei István által irányított Államadósság Kezelő Központ bocsát ki. De a kötvény-sztoriban nem ez az egyetlen furcsaság: néhány offshore cégen keresztül eljuthatunk a Sólyom Air Force One-hoz és a kaposvári tábornokper elsőrendű vádlottjához is.

Az Átlátszó birtokába került részletes költségvetés tanúsága szerint az offshore hátterű befektetőnek kevesebb, mint 31 millió euróba került az Eiffel Palace irodaház megvásárlása és felújítása, amit aztán nettó 45,3 millió euróért értékesítettek a Magyar Nemzeti Banknak, vagyis mintegy 15 millió eurós profitot realizáltak a projekten. A tranzakciót a KPMG értékbecslésével szentesítették, ám az szakmailag erősen vitatható, ráadásul olyan módszerrel készült, amit más pénzügyi intézmények a hatályos jogszabályok szerint nem is alkalmazhattak volna. Az adásvételi szerződést Trócsányi László igazságügy-miniszter ügyvédi irodája készítette.

Magyarország 2011-ben elfogadott, 2012. január 1. óta hatályos alkotmánya szerint offshore-cégek nem nyerhetnek közpénzt. Erre a vívmányra azóta elég gyakran hivatkozik is a miniszterelnök, legyen szó elmúltnyolcévezésről vagy a Nemzeti Bank új elnökének kinevezéséről.

Több mint 16 ezer magyar állampolgár több ezer milliárdos külföldi bankszámlákon tartott vagyonáról lehet pontosabb képe a NAV-nak egy májusban elfogadott OECD-nyilatkozat révén.