K-Monitor Adatbázis

Információink szerint huszonkilenc gazda termőföldjét, szőlőskertjét sajátítják ki a településen a vasútvonal logisztikai állomásához épülő bekötőút miatt.

„Az önkormányzat felkéri az Államot, hogy az elfogadott koncepcióterv alapján tervezze meg és építse meg az átvezető utat és a hozzá tartozó parkolókat. Tehát nem akarunk vagyont átadni és nem akarunk vagyonkezelői jogot sem létesíteni!” – írta határozati javaslatában Kalocsa fideszes polgármestere. Majd a jegyzőkönyv szerint már nem ez történt, egy módosítás után. Filvig Gézát és a jegyzőt is hiába kérdeztük.

Még az ünnepek előtt jelent meg a Magyar Közlönyben Orbán Viktor aláírásával, hogy azokat a korábban kimaradt földterületeket is beruházási célterületté nyilvánítják, melyek kimaradtak, de ennek ellenére a kormányhivatal kivonta őket. Ezekről a földekről írtuk meg, hogy jogalap nélkül döntött róluk a hivatal. A kormány lépett, a hivatal a nyomokat láthatatlanná tette.

Fonyódon államosítani, majd lezárni terveznek másfél kilométernyi Balaton-partot, a Club Aligában a Kádár-sziget mellé Balaton-meder is jár az új, vízpartig érő telkek tulajdonosainak. Itt a tavasz, élénkül a tó környéke: polgármesterek szólalnak fel sorra a Balaton partját szabályozó új terveket kifogásolva, miközben Fonyódon a Nők a Balatonért Egyesület készül demonstrációra, Balatonvilágoson pedig a helyi fürdőegyesület vívja harcát a Club Aliga partjáért.

Tavaszi mezőgazdasági munkára készült a gazdálkodó, amikor azzal szembesült, hogy a Szegedre tervezett elektromosautó-gyár miatt elkezdett munkák tönkretették a környék vetését. Nem csak az övét, hanem a szomszédét is. A munkát a kormányhivatal engedélyezte a Hegymegi-Barakonyi és Fehérváry Baker & Mckenzie Ügyvédi Iroda kérésére. Olyan területen, amit az állam nem jelölt ki az építkezéshez. Az ügyvédi iroda szerint titkot sértenének, ha elárulnák, miért vonattak ki beruházáson kívüli földet. A kormányhivatal sem válaszolt.

Áll egy palota az Ötpacsirta utcában, amely hetven éve az építészek otthona. A Lázár-féle minisztérium kiköltöztetné a Magyar Építőművészek Szövetségét az épületből, pedig ehhez joga sem lenne.

Még meg sem száradt a tinta az Átlátszónak nyilatkozó gazda kisajátítási szerződésén, a kormányhivatal is megkapta a felhívást, hogy engedélyezzen előkészítő munkákat a magánterületen. A szegedi önkormányzat január végén szerződött a BYD-vel, mintegy 300 hektárra, hogy a város mellett épüljön meg a kínai autógyár. A gazdák kikérték a szerződést, amiből kiderül, hogy az önkormányzat 17-szer többet kap a földekért, mint amennyit a gazdáknak fizet, a Pick volt területeit viszont beszerzési ár alatt adhatja tovább a város a gyárnak.

Újbuda önkormányzata pontokba szedte, miért ellentétes a hatályos környezetvédelmi engedéllyel, amire az Építési és Közlekedési Minisztérium, valamint Mészáros Lőrinc cége, a V-Híd készül.

„A Vasúti Hatósági Főosztály 2021-ben jóváhagyta a projekt megvalósításáért felelős konzorcium érintett vonalszakaszra vonatkozó engedélyezési terveit. Ez alapján ismertté váltak azok az ingatlanok, amelyeknek megszerzése a magyar állam javára részben vagy egészben szükségessé vált. A vállalkozó által a MÁV Zrt. részére átadott záradékolt kisajátítási tervek alapján a Kelebia-Soroksár szakaszon a vasúttársaság mintegy 2100 ingatlan esetében indította meg a területszerzési eljárását, amelyek mára gyakorlatilag befejeződtek. A tervezés előrehaladásával és a műszaki tartalom kiviteli terv szintű kidolgozásával azonban sok esetben további területek igénybevétele iránti igény merül fel” – válaszolta a Népszava kérdéseire az Építési és Közlekedési Minisztérium.

Csaknem félmillió eurónyi uniós pénzt nyert Mórahalom önkormányzata még 2015-ben egy víztározó megépítésére. Ki is ásatták a 14 hektáron elterülő, egy méter mély gödröt, azonban a Halászkai Közösségi Víztározónak csak a nevében van víz. Pedig az unió arra adta a pénzt, hogy a Homokhátságon – amelyet már 2020-ban félsivataggá minősített az ENSZ – legalább itt megoldják a gazdák öntözési problémáit.