K-Monitor Adatbázis

A kormány az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra hivatkozva próbálja kicselezni a civileket: egy friss kormányrendelet katonai célúvá minősítette a Déli Körvasút beruházást. Újbuda Önkormányzata mellett az érintett lakosokból álló egyesület, a POPÉK ugyanis korábban bírósági eljárás során sikeresen támadta meg a gigaberuházás környezetvédelmi engedélyét – emiatt a projekt jelenleg is áll. Az új környezeti hatásvizsgálati eljárásban viszont a katonai célúvá nyilvánítás következtében veszélybe kerül a civilek és az önkormányzat által kiharcolt azonnali jogvédelem. Sőt, az érintettek az ügyféli státuszukat is elveszíthetik.

Hogyan foglalnak teret a NER-közeli körök a Balatonnál, esetenként bírósági ítéleteken, törvényi tiltásokon, rendeleteken is átlépve, újabban ezt már nyíltan is felvállalva? A Narancs.hu cikksorozatában a nagy nyomulás hátterével, módszereivel foglalkozunk, arra keresve a választ: hogyan jutottunk el a máig, amikor már-már a NER maga a törvény. Mostani cikkünkben arról írunk: bár a kormányhivatalok is nagyon „igyekeznek” egyengetni a nyomulás útját, a Lázár-féle minisztérium friss építésitörvény-tervezete tovább „egyszerűsítheti” a fideszes körök balatoni térfoglalását.

Kelenföld és Törökbálint között, 2025-2027 között valósulna meg a tervezett beruházás, amelynek során a lakóházak közvetlen közelében is elhaladó vágányok számát kettőről négyre növelnék. A hivatalos indoklás szerint a bővítés főként a személyszállító vonatok sűrítésére irányul, ám a valóságban a teherforgalom is brutálisan megnőne. Különösen a Budapest-Belgrád vasútvonal miatt, amely a Kínából érkező megnövekvő áruforgalmat fogja kiszolgálni.

Nyoma sincs a beígért modern akku-újrahasznosító technológiának a magyar üzemet tervező szlovén cég által beadott dokumentációban.

Ígéretet tett a kormányzat a Greenpeace-nek, hogy újratervezik a kritikusai szerint súlyosan környezetromboló és megalomán Fertő tavi turisztikai beruházást. A környezetvédő szervezet szerint a jelenleginél sokkal kisebb területre tervezik, úgy, hogy az „újratervezés során a természet védelme fő szempontként fog szerepelni, és a folyamat az érintett civilek számára is átlátható, véleményezhető lesz”.

„Valóban nincs a gödi gyárnak környezethasználati engedélye?” – ezt az írásbeli kérdést tette fel Gulyás Gergelynek Vadai Ágnes (DK) a parlamentben. Az országgyűlési képviselő az Átlátszó cikkére hivatkozott, melyben leírtuk: a gödi gyár 2018 óta környezethasználati engedély nélkül működik. Vadai kérdésére Koncz Zsófia energiaügyi államtitkár válaszolt, pontosabban igyekezett a választ megkerülni: azt felelte, hogy elindult a környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás a gödi Samsung-gyár ügyében. Azt már „szemérmesen” nem tette hozzá, hogy erre a felülvizsgálatra épp a gyár évek óta tartó engedély nélküli, zajszennyező és veszélyeztető működése miatt került sor.

A megengedettnél nagyobb zajszennyezést mértek a létesítménynél. Miért nem állíttatja le a hatóság azonnali hatállyal a jogsértő működést? A „Lex Akkugyár” módosításáig vélhetően erre nemigen van lehetősége.

Köz nélküli közmeghallgatást tartottak csütörtökön Gödön. A délután kettőkor, online közvetített ülésen a Göd-Ért Egyesület szerint egyetlen, a Samsung gyárral kapcsolatos, emailben előre beküldött kérdésükre sem kaptak választ. Szilágyi László ellenzéki önkormányzati képviselő azt állítja: szabálytalanul tartották online a közmeghallgatást. Az önkormányzat szerint viszont az eljárás szabályos volt, és így több kérdésre tudtak válaszolni.

UNESCO-küldöttség járt a Fertő magyar oldalán hétfőn, vizsgálva a védett területen elindított beruházás környezeti hatásait. Kedden az osztrák oldalon is körülnéznek, hasonló okokból. A misszió többnapos tanácskozásának tétje óriási: akár az úgynevezett világörökségi vörös listára is kerülhet a Fertő-táj, ami szoros ellenőrzést hozhat, ugyanakkor ha a lényeg nem változik, a címet is visszavonhatják.

A kormányhivatalnak új eljárást kell indítania, és a szakhatóságok állásfoglalását is be kell szereznie.