K-Monitor Adatbázis

Reagált hétvégi írásunkra Szarvas Péter, miközben az ügy fontos szereplője, a kérdéseket felvető szerződések idején Békéscsabát vezető fideszes Vantara Gyula nem kíván nyilatkozni.

Hétfőn az ország minden megyéjében félpályás útlezárással készülnek az állami földek tervezett elárverezése elleni tiltakozásul. Az LMP és a Jobbik a 380 ezer hektár elkótyavetyélése miatt aggódik, a szocialisták újabb mutyit sejtenek a háttérben. Nagy kérdés, kinek éri meg az adásvétel, még úgy is, hogy az állam kedvezményes kölcsönt kínál a földek végleges privatizációjához. Lehet, a végén megint csak a nagy agrárvállalkozások tulajdonosai járnak jól.

Több bírósági eljárás is folyamatban van a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. által bérelt állami földterületek haszonbérleti pályázatával kapcsolatban. Mint arról beszámoltunk, kétszer háromezer hektárnyi földet hirdetett meg a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet.

Vizsgálódnak a magyar húsüzemek állami támogatása miatt - erősítette meg a hvg.hu-nak az Európai Bizottság illetékese.

Brüsszel évek óta nem lép a pápai, a gyulai és a kaposvári húsgyár kormányzati kistafírozása miatt, pedig ma már a cégek eredményein is jól látszik, hogy épeszű piaci befektető egyik cégre se adott volna milliárdokat – nem úgy, mint a kormány.

Július 20-i dátummal újabb háromezer hektár mezőhegyesi szántóföld pályázatairól döntött a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA). Összesen 46 magánszemély és gazdálkodó szervezet bérelheti aranykoronánként és évenként 1250 forintos áron az államtól ezt a területet, amelyet jelenleg még a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. használ.

Amíg a miniszterelnök kegyeiből kiesett Simicska Lajostól elvették valamennyi állami birtokát, addig Mészáros Lőrinc esetében gond nélkül hosszabbították meg a pályázat nélkül birtokába került földjeire szóló szerződéseket.

Egyszereplős közbeszerzésen gáterősítési munkát nyert el Mészáros Lőrinc cége és a Békés Drén Kft. alkotta konzorcium, nettó 9,9 milliárd forintért. A vállalkozások egy 34 milliárdos projektben is benne vannak.

A magyar-román közös uniós pályázattal, a HURO-val foglalkozó cikksorozatunk második részében a kommunikációs pályázatokat vesszük szemügyre. Feltűnik Simonka György fideszes képviselő, és azt is megtudjuk, mi jön ki 112 ezer eurónyi pályázati pénzből.

A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Programban (HURO) becslésünk szerint legkevesebb 7 milliárd, más becslések szerint 16 milliárd forint uniós támogatást költött el a két szomszédos ország olyan utak megépítésére, amelyek a semmibe vezetnek, autó csak elvétve jár rajtuk, értelmük és hasznuk egyaránt erősen megkérdőjelezhető. A magyar oldalon az útépítési tenderekkel a kormányváltás óta szárnyaló Duna Aszfalt Kft. nyert nagyot, ez a cég kapta a legtöbb pénzt a programból.