K-Monitor Adatbázis

A beszámoló alapján 2,3 milliárd forintot nyert az állammal kötött tavaly nyári ingatlanbizniszén a TV2. A cég nyeresége tavaly 2 milliárd forint volt.

Egy egész metróvonal kijött volna abból a legalább 580 milliárd forintból, amit a kabinet titokban kifizet három – épp fejlesztés alatt álló – „kis” kormányzati negyedért a beruházási stop idején. E projektek egyike a Hadházy Ákos által kiszúrt zuglói városközpont, de a Válasz Online értesülése szerint a Dürer Park és a Kopaszi-gát irodai tömbjeinek felvásárlására szintén előszerződést kötött az Orbán Viktor fémjelezte magyar állam. Annak ellenére is, hogy utóbbi két ingatlannál az eladói oldal főalakja maga Tiborcz István – a családi jelleghez tehát kétség sem férhet. A Zugló–Dürer–Kopaszi-biznisz összesen 350 ezer négyzetméternyi irodáról szól; ez kétszer akkora terület, mint a Gyurcsány-érában elképzelt kormánynegyedé, amelyet a Fidesz akkor éles kritikával illetett.

A kormány megvásárolja a Dürer Park irodaházait. A Városliget mellett felhúzott hatalmas épületeket a tervek szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Fejlesztési Bank és több másik állami cég állományával töltik fel. Az ingatlanügylet előkészületei a nyilvánosság kizárásával zajlanak 2022 óta, jóllehet az állam 80 milliárd forintot már ki is fizetett a beruházónak. A teljes vételár 120 milliárd forint lehet. Ez a második olyan nagy magánberuházás Zuglóban, melybe beszáll az állam: a Bayer Bosnyák téri építkezésébe 244 milliárd forintot pumpáltak utólag a költségvetésből.

Hadházy Ákos zuglói országgyűlési képviselő a Transparency International segítségével kiperelte azt a szerződést, amit a Magyar Állam kötött a Bosnyák téri kormányközeli óriásberuházás kivitelezőjével, a Tiborcz István üzlettársa által irányított Bayer Construct Zrt. projektcégével. A szerződés (itt olvasható) lényege, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 244 milliárd forintért megveszi a Zugló központjában jelenleg is épülő irodakomplexumot.

A hegyvidéki ingatlan nagyobbik felén Tiborcz cége, a BDPST Group közlése szerint egy „fenntartható, energiahatékony irodaház” épül, ám ez sok fa kivágásával jár együtt, és más környezetvédelmi aggályokat is felvet.

Január végén teljesen ingyen kapta meg az államtól a Balog Zoltán vezette Dunamelléki Református Egyházkerület az Alkotmány utca 25. szám alatti ingatlant – értesült az rtl.hu. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő adatai szerint az 569 négyzetméteres irodaház több mint 1,4 milliárd forintot ér, és a tervek szerint az egyházkerület hivatali munkáját végzik majd benne. Az épületben kialakítanak egy konferenciaközpontot is. Az állam az elmúlt tizennégy évben több száz ingatlan tulajdonjogát adta át a magyarországi felekezeteknek.

A borsodi szénmedence barnakőszén-vagyonának kitermeléséért felelős Ormosszén Zrt.-t 2022 végén vette meg az állam. Az adásvételi szerződést és a vételárat eddig titkolta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., de pereltünk a közérdekű adatokért, és nyertünk a bíróságon. Az állami cég ezután végre elküldte a megállapodást, amelyből kiderül, hogy közel 4 milliárd forintot fizettek az Ormosszénért, amelynek a többségi tulajdonosa a „baloldal vörösbárójaként” emlegetett Leisztinger Tamás volt. A dokumentumban szerepel egy másik vállalat is, ám az arra vonatkozó információkat kitakarták.

Nem igaz, hogy nem költ a kormány Budapestre: egy fél metróvonal kijött volna abból az összegből, amiből megvették Balázs Attila NER-milliárdos gőzerővel épülő irodanegyedét Zuglóban. Hogy minek, azt nem lehet tudni, de a közérdek soha nem volt szempont a beruházásban. A túlméretezett tömbökből álló, zsúfolt irodapark metró- és villamosépítés nélkül óriási terhet ró majd a környezetére. Így néz ki, amikor a tőke csak a saját szempontjai szerint fejleszti a várost, azzal a sajátos magyar csavarral, hogy mindezt valójában az állam teszi. Friss légifotókon mutatjuk a városközpontnak hazudott, éppen épülő monstrumokat. Első rész.

Nincs racionális magyarázat arra, miért vennének el Józsefvárostól tíz ingatlant. A bérházak csak a lakóknak fontosak, ám pont ez lehet az, amivel sarokba lehet szorítani a kerület jelenlegi vezetését.

Tucatnyi 2013-as, eddig nyilvánosságra nem került kormányhatározatba nézhettünk bele, így kiderült, milyen döntéseiket igyekeztek titkolni Orbánék 10 évig. Van köztük több tízmilliárdos összegű állami cégfelvásárlás, kiderül az is, mi volt a titokzatos Albert Projekt, és miért nem akart a kormány célszámokat vállalni az uniós energia- és klímapolitika terén.