A vád szerint egy hivatalos személy korrupciós hálózatot épített ki, milliós összegekért cserébe elintézte a pályázatok nyertességét. Az igényelt támogatás összértéke meghaladja a 25 milliárd forintot.
Az uniós polgárok néhány hónap múlva választják meg az új Európai Parlament képviselőit. Azonban több mint egy évvel azután, hogy több (volt) képviselő is belekeveredett a Katargate néven elhíresült hatalmas vesztegetési botrányba, továbbra is kérdéses, hogy az intézmény mennyire van felkészülve arra, hogy a törvényhozók megszegjék a szabályokat. A Follow the Money és médiapartnerei által végzett vizsgálat szerint alig áll készen. A vizsgálatból kiderül, hogy a jelenlegi uniós törvényhozók közel negyede érintett a hírekbe került botrányokban, vagy egyenesen törvényt sértett – a zaklatási ügyektől kezdve a nagyszabású korrupciós ügyekig. A Follow The Money összeállítása.
Hogyan lehet egy szánkózódombnak vízjogi létesítési engedélye? A helyi polgármester szerint simán. Az ügyben nyomozást lefolytató vármegyei rendőrkapitányság is arra jutott, hogy a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság adott ki a szánkózódombra vízjogi létesítési engedélyt. Tették mindezt úgy, hogy a birtokunkba jutott dokumentumok szerint a katasztrófavédelem cáfolja, hogy valaha is adtak volna ilyen engedélyt egy dombra, hiszen egy domb nem vízi létesítmény. Ráadásul a kormányhivatal szerint sincs se építési, se fennmaradási engedélye a kömpöci szánkózódombnak. De akkor hogyan épülhetett meg uniós pénzből, és hogyan állhat a mai napig? A hétszáz fős falu polgármestere szerint semmi takargatnivalója nincs. Az ügyben korábban lezárult nyomozás nemrég újraindult, immár budapesti hatáskörben. Kacifántos történet hivatali félrenézésekről és arról, hogy úgy tűnik, sokszor még a hatóságok sem tudják, merre van az arra.
Csak Békés megyéből több ezer kölyökkutyát juttattak ki illegálisan Nyugat-Európába 2019 és 2021 között. Az ügyben azóta megtörtént a vádemelés, a térségi főállatorvos, két állatorvos, az asszisztenseik, informatikus, szállítók és ún. szaporítók kerültek a vádlottak padjára. A volt főállatorvosra nyolc év börtönt és vagyonelkobzást kér az ügyészség.
A rendőrség szerint nem történt hivatali visszaélés, ezért elutasította a nyomozást az Orbán Ráhel tokaji földjeinek állami elővásárlási joga ügyében. A DK-s Vadai Ágnes írásbeli kérdésére Polt Péter legfőbb ügyész tett feljelentést. Az ellenzéki képviselő azt kifogásolta, hogy lapinformációk szerint a vásárlást követően törölték a földekről az állam elővásárlási jogát.
Elutasította a rendőrség azt a feljelentést, amely azt lett volna hivatott tisztázni, történt-e bűncselekmény, amikor törölték az állam elővásárlási jogát a miniszterelnök lánya által vásárolt tokaji földekről. A nyomozók szerint jogtalan előny vagy hátrány okozása ez ügyben nem történt.
Az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség hozta nyilvánosságra még tavaly, hogy a volt ukrán elnök százmilliókat kapott a magyar Pénzügyminisztériumtól. A listát végignézve az derül ki, hogy Porosenko kamat és kötvény kifizetése jogcímen jutott az összegekhez. Más országoktól is kapott ugyanilyen jogcímen pénzt. A kormány a DK feljelentésének hírére reagálva azt írta: Porosenko értékpapírokat és kötvényeket vásárolt.
„A Demokratikus Koalíció hűtlen kezelés és hivatali visszaélés bűncselekményi gyanúja miatt tesz feljelentést a Porosenkonak juttatott közpénzek miatt! Nem azért adózunk, nem azért fizetjük Európa legnagyobb rezsi- és élelmiszerdrágulását, nem azért dolgozunk Európa legalacsonyabb fizetéseiért, hogy az adóinkból Orbán Viktor Putyin érdekében kavarjon Ukrajnában, méghozzá a megkérdezésünk nélkül, teljes titokban” – áll a párt keddi közleményében.
Pénteken újabb tárgyalási napot tartottak Boldog István volt fideszes országgyűlési képviselő és társai korrupciós ügyében a Fővárosi Törvényszéken, ahol egy régóta várt döntést hozott meg a bíróság.
