Intézmények: |
Kapcsolódó szervezetek: |
Lapok: |
Telex
Találatok: [8] Oldalak: 1
Füstöltek a szavazógépek: a mini-Dubaj beruházásról és ügyészségi iratokhoz való hozzáférésről is döntött a parlament
Füstöltek a szavazógépek az Országgyűlésben kedd délelőtt, a képviselők döntöttek: a rákosrendezői beruházást is megalapozó államközi megállapodásról, arról, hogy a jövőben az igazságügyi miniszter hozzáférést kaphat a bírósági és ügyészségi határozatokhoz, de eldőlt az is, hogy az állam kisajátít tíz józsefvárosi ingatlant, és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek adja azokat.
Maxi-Dubaj Rákosrendezőn
Belügyminisztérium (BM)
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA)
Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE)
építőipar
gazdálkodás
honvédelem
ingatlan
jogalkotás
kisajátítás
kiszervezés
közbeszerzés
közlekedés
média
műsor / filmgyártás
oktatás
önkormányzat
sport
szociál
ügyészség
Kubatov Gábor és egy belügyminisztériumi dolgozó neve is felbukkan a Schadl-ügy irataiban
Még pár héttel a letartóztatása előtt is azon ügyködött Schadl György Völner Pállal, hogy a végrehajtói pályázatok beadási határideje előtt le tudjon vizsgázni négy protezsált ember. A Telex birtokába került hangfelvételek és nyomozati anyagok szerint Kubatov Gábortól, a Belügyminisztériumból és az egyik parlamenti kabinetből is megkeresték Völneréket a szakvizsga miatt. Az igazságügyi államtitkár utasítást adott, hogy írjanak ki gyorsan egy plusz időpontot. Azt is leegyeztették, hogy a négy ember biztosan bekerüljön a vizsgára, a bizottság egyik tagja pedig külön felhívta Völneréket, hogy kire kell odafigyelni. A dokumentumok szerint nem ez volt az egyetlen eset, hogy Schadlék befolyásolták a végrehajtói szakvizsgákat. Részleteiben megmutatjuk, hogy történt ez 2021 őszén.
Völner-Schadl ügy
Bodnár Bence
Jeney Orsolya
Kubatov Gábor
Nagy Ádám
Schadl György
Szabó Imre (Igazságügyi Minisztérium)
Völner Pál
Belügyminisztérium (BM)
Igazságügyi Minisztérium
Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiája
Magyar Bírósági Végrehajtói Kar
bíróság
bűnszervezet / bűnszövetség
oktatás
pályázat
pénzmosás
ügyészség
végrehajtás
vesztegetés
Feltárulnak a Pegasus kémszoftver beszerzésének rejtélyei
2017. október 11-én rutinszerűnek tűnő ügyekben szavazott a parlament nemzetbiztonsági bizottsága: arról, hogy a bizottság által felügyelt magyar titkosszolgálatok közbeszerzési eljárás nélkül, a verseny és a nyilvánosság kizárásával szerezhessenek be bizonyos eszközöket. A képviselőknek az ülés zárt részében három ilyen kérelemről is dönteniük kellett.
Pegasus-ügy
Hetényi László
Neuman Péter
Pintér Sándor
Tasnádi László
Alkotmányvédelmi Hivatal (AVH)
Belügyminisztérium (BM)
Communication Technologies Kft.
Delta Technologies Nyrt.
Információs Hivatal (IH)
Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
Nemzeti Védelmi Szolgálat
NSO Group Technologies
Nun Tav Technologies Zrt.
Terrorelhárítási Központ (TEK)
adatgyűjtés
adatvédelem
állami/önkormányzati szerződések
informatika
titkosszolgálat
A Pegasus felemelkedése – a kémszoftver eddig ismert magyar célpontjai
Tavaly nyáron a Direkt36 írta meg, hogy 2018 óta Magyarországon jogvédőket, civileket, újságírókat figyelhetnek meg egy izraeli cég szoftverével. A Pegasus észrevétlenül telepíthető a telefonokra, hozzáférhet az azon lévő tartalmakhoz, képes bekapcsolni a hangrögzítőt vagy a kamerát. A kiberfegyverrel több, mint 300 magyar állampolgárt céloztak meg, közülük eddig közel két tucat történetét írta meg a Direkt36. Most megmutatjuk, hogyan zajlottak a megfigyelések időrendben.
Célba vették Pegasusszal a Fővárosi Választási Bizottság tagját, aki 2018-ban a Jobbik kampányát segítette
A Direkt36 most kiderítette, hogy Vértesy László egyike a Pegasus kémszoftver magyarországi célpontjainak. Nem egyértelmű, hogy Vértesy miért vált célponttá. A Direkt36 által megkérdezett ismerősei nem tudnak semmi olyan ellene folyó hatósági vizsgálatról, amely indokolhatta volna a célbavételét.
Stummer: Több mint száz ember ellen használták a Pegasus kémszoftvert
A Parlament nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnöke, Stummer János volt a Partizán Spartacus című műsorának a vendége, és a Pegasus üggyel kapcsolatban megerősítette, hogy egy élő keretszerződésről van szó, aminek a mellékleteit nem látta. Stummer azóta mer bátrabban beszélni az ügyről, miután a honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke, Kósa Lajos csütörtökön elismerte, hogy a kormány vásárolt a kémszoftverből.
Oltással akarta elkerülni Orbán a kórházi drámákat. Végül csak eltitkolni tudta azokat
Amikor tavasszal jelentősen megugrott a fertőzöttek száma, a Direkt36 információi szerint a fideszes politikusok közt belső vita folyt arról, hogy bemutassák-e, mi történik a kórházak falain belül. Egyesek szerint az ilyen riportok segíthettek volna abban, hogy az emberek jobban elfogadják a korlátozásokat és többen beoltassák magukat. A kórházi állapotok bemutatása azonban politikai kockázatot hordozott magában, és a kormány számára fontos volt, hogy az emberek ne veszítsék el a hitüket abban, hogy a magyar egészségügy kezelni tudja a helyzetet.
A kormány végül mindent megtett annak érdekében, hogy minél kevesebb információ jusson ki a katonás szigorral irányított kórházak falai közül. Pedig ekkorra az intézményekben már valóságos drámák zajlottak. A Direkt36-nak több vezető beosztású kórházi forrás is arról beszélt, hogy kapacitásproblémák miatt vidéki és fővárosi kórházban is előfordult, hogy a 60–70 év feletti betegeknek nem volt esélyük lélegeztetőgépre kerülni, ennek következtében pedig a túlélési esélyeik is csökkentek.
Lex Aegon: most mindenki bután néz, hogy mit lehetne tenni
A magyar kormány megakadályozta azt, hogy a holland Aegon eladja az osztrák VIG-nek a magyarországi biztosítóját. Ehhez egy nagyon hirtelen, testre szabott szabályozási változás és egy érthetetlen belügyi vétó kellett. Sajnos a negatív következményeket aligha mérte fel a kormány. Vagy ha felmérte, még sokkal nagyobb a baj.
Találatok: [8] Oldalak: 1