K-Monitor Adatbázis

Mintegy 160 milliárdos, növekedő piacra léphet be a kaszinós cég, a nagy nemzetközi szereplők helyett.

Senki nem láthatja, hogyan sikerült Európa legdrágább hulladékkezelési rendszerét megalkotnia a Mol-nak, de a hatásaival mindenki találkozni fog.

Az autóbontás és a használt alkatrészek piaca is bekerült a hulladékkoncesszió alá, pedig itt tényleg kevés hulladék termelődik, az alkatrészek nagy része ugyanis új életre kel egy másik autóban. Az egész koncessziós rendszer furcsasága az autóbontók esetében domborodik ki: hulladék vagy termék a bontott alkatrész? Súlya van, vagy ára? A Mol hulladékként tekint erre a piacra, éppen ezért a bontósok szerint a Mol életszerűtlen, teljesíthetetlen feltételeket szabott, emiatt kevesen írták alá az alvállalkozói szerződést. A magyarországi roncsautók július 1-jétől a Mol hulladékos cégének tulajdonai, megvehetik az autóbontósok, de csak azt az alkatrészt szerelhetik ki, amire a koncessziós társaság nem tart igényt.

Július 1. óta nem lehet leadni a papírhulladékot Szombathelyen sem. Az átvételi helyet működtető cég weboldalán azt írják, egészen addig szünetel a hulladék átvétele, amíg nem kapnak központi átvételi árakat a MOHU Zrt.-től.

Június 29-én csütörtök este, másfél nappal az újrahasznosítható anyagokra vonatkozó, úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) szombati életbe lépése előtt, újabb kormányrendelettel módosították a szabályokat – hívja fel a figyelmet közleményében a LeitnerLeitner nevű tanácsadó cég. Mivel az új szabályokra az érintettek nem kaptak elég felkészülési időt, a kötelezettségek pontos teljesítése és a többletterhek kiszámítása érdekében érdemes további hatáselemzéseket végezni – idézik Jancsa-Pék Judit partnert és vezető tanácsadót. A módosítás következtében az EPR nem terjed ki a lakossági, illetve az egészségügyi szolgáltatók gyógyszerrel érintkező csomagolásaira.

Nem sikerült július 1-jéig mindent elrendezni, ezért „átmeneti időszakkal” indulhat el a molos hulladékkoncesszió Budapesten és Pest megyében. A főváros december végéig adja bérbe a kukásautókat és a kukák egy részét a Budapesti Közműveknek, amely a Mol koncessziós cégének segít be a szemétszállításban.

A dohányáru-forgalom rekordot döntött tavaly, meghaladta az 1,1 ezer milliárd forintot. A lakosság még az élelmiszerek jelentős drágulása után is csak négyszer annyit költött élelmiszerekre, mint dohányárukra. Rekordot döntött a trafikokat ellátó monopólium által fizetett koncessziós díj, de a tulajdonosoknak is jutott majdnem annyi nyereség, 8,3 milliárd forint. Az államnak se volt még soha ennyi dohánybevétele, jövedéki adóból 476 milliárd folyt be.

Drasztikusan növeli a cégek költségeit és vele az inflációt, kurtán-furcsán ítélték oda a koncessziót, feltűnően kedvező lépéseket tesz az érdekében a kormányzat, sokan kételkednek a sikerében – sorakoznak a kérdések a most szombaton induló új hulladékrendszerrel kapcsolatban, amelyet 35 évre kapott meg a Mol Nyrt. Mit vesz majd észre ebből egy mezei állampolgár, és egy hulladékát felelősen kezelni kívánó vállalkozás? Tényleg azért drágultak a sokszorosukra a környezetvédelmi termékdíjak, és módosították úgy a jogszabályokat, hogy kedvezzenek a kormány kedvenc olajcégének? Mire készül hulladékfronton a Mol? Nagyok az ambíciók, de nem örülhet mindenki felhőtlenül.

Nagyon sok még a tennivaló és a tisztázatlan kérdés az új hulladékrendszer szombati indulása előtt. De nem csak a start lesz döcögős: ha el is indul időben az új rendszer, rengeteg probléma lehet menet közben is. Egy fuvarozó szerint azt sem tudni még, hogy ki kinek a konténerét fogja üríteni. Ő például tízmillió forintért vásárolt tavaly új konténereket, nem akarja bedobni a közösbe. Cikkünk frissült a Mol válaszával.

A hvg.hu elérte, hogy megismerhesse az úgynevezett „kétezres”, azaz nem nyilvános kormányhatározatokat, legalábbis azokat, amelyek már több mint tíz évvel ezelőttiek. Az egyik ilyen, 2012-ben született dokumentumban feladatul szabta Orbán Viktor, hogy vizsgálják meg az egyes cégekre már kivetett válságadók kiterjesztését a gazdag magánemberekre. Akkoriban tervezték az állami gépjármű-kereskedő – egykori nevén: Merkur – feltámasztását is. De szóba került az embereit gyakran kirúgó vállalatok büntetőadója, vagy az EU-s pénzek elosztóinak számonkérhetősége is. A tervek döntő többségéből végül nem lett semmi.