Üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és pénzmosás bűntettével, hamis magánokirat felhasználásának vétségével gyanúsítják a Magyar Pünkösdi Egyházhoz tartozó Közösségi Misszió előzetes letartóztatásban lévő ügyvezetőit. Az egyházvezetés 2019 óta mindenről tud, de nem foglalkozott a feltárt visszásságokkal. Most is hallgatnak.
Magukat különböző pénzintézetek ügyintézőinek kiadva csaltak ki több millió forintot áldozataiktól annak a bűnbandának a tagjai, akik a csalással szerzett pénzt egy pénzmosoda-hálózat segítségével próbálták tisztára mosni. A hálózatot működtető gyanúsítottakat a rendőrség őrizetbe vette, a csalás elkövetőit keresik, írja a Police.hu.
Elkészítette első éves jelentését az Európai Ügyészség. Igaz, ez még csak egy féléves beszámoló, mivel az uniós nyomozó testület tavaly júniusban kezdte meg a működését. Magyarország nem tagja az ügyészségnek, holott a számokból kiderült: ez indokolt lenne.
Vádat emeltek egy adócsaló bűnszervezet ellen, amelynek tagjai jogosulatlanul vettek igénybe pályázati támogatásokat, a munkát terhelő adókat és járulékokat pedig nem fizették be, így a hazai és az európai uniós költségvetésnek mintegy 8,7 milliárd forint kárt okoztak. A szervezet 67 vádlottját – köztük 14 vádlottat bűnszervezet tagjaként – különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással, pénzmosással és gazdasági vesztegetéssel, valamint hamis magánokirat felhasználással vádolják. Két pályázattal kapcsolatban OLAF-vizsgálat is folyt, amelynek ajánlását a nyomozás során figyelembe vették.
Ha kimaradsz a rendszerből, tiszta maradsz, csak éppen megrekedsz a kisebb informatikai megbízásoknál, a lakossági és a kisvállalati ügyfeleknél. Ha a nagyok között szeretnél focizni, akkor benne kell lenni a korrupciós mechanizmusokban, vagy legalábbis cinkosan félre kell nézni, állítják szereplők. Miért és hogyan működhetett a hatalmas szigetszentmiklósi számlagyár ennyire kiterjedten? Hatalmas költségvetési károkat okozó, rendkívül kiterjedt számlagyárat leplezett le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Mint arról a Telex is részletes cikkben számolt be, ez az az ügy, amelyben 2021. június 15-én nyomozók jelentek meg olyan jól ismert hazai informatikai cégeknél is, mint a T-Systems Magyarország Zrt., a 4iG Nyrt., az állami Antenna Hungária Zrt., a BKV informatikai szolgáltatójaként elhíresült Sys IT Services Kft.
Ha megnézzük a számlagyár működését, általában a láncban részt vevő cégek (Nada-Szoft, VFL, Wind-IT, Environment, Run-It, Top-Hygiene) teljesen értelmetlenül áramoltattak körbe százmilliós összegeket, de persze nem ők az érdekesek, hanem mindig az egy-egy ponton bekapcsolódó komoly cég is, amelyek között sok állami cég is van, illetve pár nagyon ismert magáncég. Ráadásul ezek akár százmilliós tételeket is befogadtak, ilyen az Antenna Hungária, a T-Systems, a 4iG, Hungaro Digitel,a Sys IT és a SIS Parking.
Tanúként hallgatta volna meg ma a bíróság a pécsi Volvo-perben a magát pénzmosásban bűnösnek valló férfit, a per eredeti harmadrendű vádlottját. Ő már másodszor kapott idézést tanúként, és másodszor nem jelent meg ennek ellenére. Ahogyan tavaly novemberben, most is beteget jelentett, most konkrétan koronavírusos lett, épp akkor lett beteg megint, amikor a tárgyalás volt. A szintén másodszor idézett Csizi Péter volt pécsi országgyűlési képviselő azonban ezúttal kiállt és megjelent, igaz, olyan hangulatban zajlott a meghallgatása, hogy a tudósító csak azt várta, hogy mikor kérnek végre tőle elnézést, hogy be kellett idézni.
Az elmúlt években egyre többször lehetett hallani a gombamód szaporodó hazai magántőkealapokról, amelyek számos iparágba bevásárolták magukat cégek megvételével, ám az alapok mögött álló befektetők kiléte titokban maradt. Cikkünkben utánajárunk, miként fordulhatott elő, hogy a magántőkealapok mára gyakorlatilag felváltották az offshore cégeket. Emellett azt is megmutatjuk, hogy milyen jelentős hazai alapok vannak, és ezek milyen politikaközeli szereplőkhöz köthetők.
A Szíjj László érdekeltségébe tartozó Hódút építheti meg az M44 Kecskemét-Szentkirály közötti szakaszát – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből. A 32,3 kilométeres úton 110 km/órával lehet majd haladni, és nettó 107 milliárd forintba kerül. Vagyis kilométerenként 3,3 milliárd forintért épült a gyorsforgalmi út. A Hódút évek óta sorra nyeri a közpénzes megbízásokat, de ennek nyilván semmi köze nincs ahhoz, hogy a végső tulajdonos luxusjachtján olykor vezető politikus(ok) is felbukkan(nak).
