Még nem lehet tudni, hogy mikortól játszhat az új diósgyőri stadionban a DVTK. Ennél is nagyobb gond lehet, hogy még a hétvégi választásokra sem sikerült valami megnyitófélét összehozni Diósgyőrben, ahol éppen az utolsó simitásokat végzik a 11 milliárdért épülő arénában. Pedig a stadion is abban a körzetben van, ahol négy évvel ezelőtt – vidéken csak két helyen – a szocik nyertek, és most is ráférne valami biztatás a Fidesz jelöltjére, Hubay Györgyre.
Ledolgozhatatlan csúszás, bábeli nyelvi zűrzavar, a magyar vállalkozások kiszorulása – kezd kicsúszni a kormány kezéből az ország legdrágább beruházása.
Másfél évtizede húzódik az új budapesti tömegközlekedési jegyrendszer kiépítése. A projekt 2014-ben indult újra, 29 milliárdos becsült költséggel, 2017-es átadással. Jelenleg 34,6 milliárdnál tartunk, de a 2018 végi, módosított határidőt sem lehet tartani. Bár még nem működik a rendszer, 5 milliárd forintot már kifizetett a BKK a fővállalkozónak, a felvett hitel pedig ketyeg. Ha mégis elkészül, ez a rendszer sem fogja megoldani a Budapest-régió évtizedek óta fennálló tarifakezelési problémáit. Cikksorotzatunk első részéből kiderül, mi a célja a projektnek, és hogyan nyerte el a kivitelezést, egy olyan német cég, amelynek egyáltalán nincs tapasztalata ilyen volumenű munkában.
Világszínvonalú komplexumot alakított volna ki egy gyermekvédő egyesület a felsőpetényi Almásy-kastélyban. A civil szervezet két évvel ezelőtt pályázott, de azóta is csak vár az elbírálásra. Két hete a Hír TV Célpont című műsorából tudták meg: a tervük befuccsolt, mert a kastélyt az állami vagyonkezelő trükkösen, suttyomban inkább egy feltörekvő NER-lovagnak adta.
Az ideiglenes üzemeltetővel február 28-án járt le a szerződés, az új megoldás pedig nem biztos, hogy kimeríti a piaci alapon történő működtetést.
Úgy tűnik, nemcsak a közvilágítás korszerűsítése, hanem az üzemeltetése is óriási üzlet Magyarországon. Legalábbis erre utal, hogy a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios-botrány egyik főszereplője – Tiborcz jó barátja és üzlettársa –, Hamar Endre cége hetven településen üzemelteti a közvilágítási rendszert – derítette ki a Magyar Nemzet. A Sistrade Kft. – amellyel szemben az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentésében konkrét vádiratot fogalmazott meg – 13 megyében látja el a világítási rendszerek karbantartását.
Ebben az évben kap új otthont a Diósgyőr (az átadás tervezett időpontja február 2. volt, amit nem sikerült tartani), a Videoton és a Vasas. Utóbbi két klub esetében nyáron kell elkészülni az ütemezés szerint, tehát ezek a csapatok csak a 2018/19-es szezonban játszhatják ismét saját stadionjaikban a hazai mérkőzéseiket. A másodosztályban a Cegléd, a Kisvárda és a Budaörs avathat új létesítményt, összesen 5 milliárd forintért.
Nem hivatali visszaélés, így nem is bűncselekmény a rendőrség szerint, hogy Hajdúhadházon 500 forintot szednek egy uniós pénzből épült játszótér használatáért.
Egyre inkább a 2018-as országgyűlési választás kampányának egyik fő témájává válik az Orbán-kormány stadionfejlesztési programja. Amíg a kabinet kitart a beruházások mellett, az ellenzék véleménye egyöntetű: befejezni, a forrásokat máshová csoportosítani. Muszbek Mihály szerint ugyanolyan elfogult a kormányváltásra készülő pártok véleménye a stadionfejlesztésekről, mint a hatalmon lévők ágálása a menekültkérdésben. – Tudomásul kell venni, hogy a kormány ezt a kérdést erőből, a nemzetközi trendeket figyelmen kívül hagyva hajtja végre, de ennek tudatában is kijelenthető, hogy demagógia a már meglévő és épülő stadionokat a kórházi ágyakkal és a lélegeztetőgépek számával összevetni – közölte a sportközgazdász.
