Bár szerdán okkal számított a sajtó ítélethozatalra, ez a jövő hónapra maradt abban a perben, amelyet Schiffer András indított az állami tulajdonú Eximbank ellen azért, hogy a pénzintézet adja ki egy 16 milliárdos tenderének adatait.
Mivel a strasbourgi bíróság jelentősége és hitelessége elválaszthatatlan a bírák felkészültségétől és függetlenségétől, az Európa Tanács a bírákkal szemben támasztott feltételeken túl például azt is előírja, hogy a jelöltállításnak demokratikusnak és átláthatónak kell lennie: ezek hiányában a Közgyűlés visszautasíthatja a listát.
Kizárta a bíróság a Quaestor-ügy egyik szakértőjét, miután kiderült: a perben sértettként szereplő egyik cég felszámolójához köthető. Ha emiatt a szakértői vélemény sem használható, a vád talán legfontosabb bizonyítékát veszíti el – írja tudósításában a hvg.hu.
A négy új alkotmánybíró keddi megválasztásával nő a független bírák száma a testületben, cserébe a konzervatív, kormánypárti többség 2023-ig biztosan fennmarad.
Volodimir Feszenko ismert ukrán politológus, a Penta politikai kutatóközpont vezetője azt mondta az MTI kijevi tudósának, hogy több száz bíró kérte nyugdíjazását vagy mondott fel állásából amiatt, hogy idén bevezették az elektronikus vagyonbevallási kötelezettséget.
Minden résztvevő számára egyértelmű, hogy a hatalom számára kiemelt jelentőségű politikai, gazdasági ügyek kerülnének a Fidesz különbírósága elé, amit amiről augusztus végén számoltunk be először. Cikkünk után Lázár János főminiszter szokásos heti sajtótájékoztatóján hülyeségnek nevezte a különbírósággal kapcsolatban megjelent híreket, és úgy csinált, mintha az igazságszolgáltatás élén álló Országos Bírósági Hivatal (OBH) is ugyanazt szeretné, mint ők. Most megszereztük az OBH összefoglalóját a Fidesz ötletéről, ami 32 oldalon át szedi ízekre a megálmodott különbíróságokat. Lázár nehezen beszélhetett volna félrevezetőbben a kormány terveinek szakmai fogadtatásáról.
Eddig egyenként próbáltak törvényeket hozni, mint például az MNB alapítványainál, hogy elkerüljék a botrányt, amikor a haveroknak és rokonoknak ment a közpénz. Ez nem volt hatékony, és úgy tűnik, hogy valaki megunta a dolgot.
A járadékvadászat és a korrupció elkerülhetetlen, ezek minden polgári demokráciában léteznek. A döntő kérdés az, hogy működik-e a független ellensúlyok rendszere – bíróságok, ügyészség, rendőrség, sajtó, közvélemény, civil társadalom –, amely mindezt keretek közé szorítja. Ám az elmúlt években nemcsak hazánkban terjedt el a vélekedés: az urak mindent megúsznak. Szelényi Iván és Mihályi Péter professzorok közös tanulmányban írtak arról, hogy a kizsákmányolási járadéknak nevezett formák delegitimálják a posztszocialista rendszereket és alááshatják növekedési potenciáljukat. Azt is állítják: az Orbán Viktoréhoz hasonló autokrata rendszerekben nem nagyon tud működni az ellenzék. Nem azért, mert nem jók, hanem mert a hatalmi struktúrából ez következik.
A bíróság szerint akár nyilvánosságra is kerülhet Vizoviczki László Kubatov Gábornak küldött levele. "A kérdezett ügyben az átadott bűnjelek jelenleg szakértői vizsgálat elvégzése céljából a kirendelt szakértőhöz kerültek továbbításra. Az ügyben a következő tárgyalási nap 2016. szeptember 5. 8.30 óra. Előreláthatólag a tárgyalási napig a szakértőtől visszaérkeznek az iratok a bíróságra, és amennyiben a bizonyítás szempontjából indokolt, akkor a törvényszék a bizonyítás anyagává teszi, a jelen ügyben rendelkezésre álló bűnjelként lefoglalt okirati bizonyítékokat és ezzel a nyilvánosság számára megismerhetővé válik" - ezt válaszolta lapunknak a Fővárosi Törvényszék azután, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) az eljáró bíróságra mutogatott a Fidesz alelnök/pártigazgató Kubatovnak írt, segítséget kérő levél ügyében.
Nem tisztességes, nem átlátható és nem konzisztens az a folyamat, amelyben a kormány eldöntötte, ki lesz Magyarország három strasbourgi bírójelöltje – áll a Helsinki Bizottság közleményében.
