K-Monitor Adatbázis

Cáfolta a Központi Nyomozó Főügyészség, hogy vizsgálatot indítottak volna annak az állampolgári bejelentésnek a tartalma miatt, amely szerint családi vagy rokoni kapcsolat lehet a Damu Roland sorozatszínészt szeptemberben elítélő volt bírónő, Szabó Noémi és az ügy sértettje, a színész volt barátnője között.

Vizsgálja a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) azt a bejelentést, mely szerint családi vagy rokoni kapcsolat lehet a Damu Rolandot szeptemberben elítélő bírónő és az ügy sértettje között – értesült a Magyar Nemzet.

Jogszabályi úton korlátozott bírói függetlenség, a végletekig megerősített, gyakorlatilag kontrollálatlanul működő legfőbb ügyészség. Mi a célja a Fidesznek az igazságszolgáltatással?

Az Index birtokába került új ügyészségi törvénytervezetek értelmében az ügyészség a bíróságokkal azonos szintre kerülne: a legfőbb ügyész a főbíróval azonos státusú közjogi méltósággá válna, és részt vehetne a Kúria ülésein, az ügyészek alapilletménye pedig meghaladná a bírókét.

A Fővárosi Bíróság visszautasítja a Magyar Nemzet pénteki számában olvasható, A kémbotrány bírája már lelepleződött című cikkében megjelenteket, amelyek szerint a volt titkosszolgálati vezetők ügyében a kényszerintézkedésekről döntő bíró pártatlansága és elfogulatlansága megkérdőjelezhető.

Évekkel ezelőtt kivételezett eljárásban részesített több vezető MSZP-s politikust, így Kiss Péter volt kancelláriaminisztert és Tóth András egykori nemzetbiztonsági államtitkárt az a bíró, aki a napokban a kémbotrányban érintett volt titkosszolgálati vezetőkkel szemben enyhe kényszerintézkedésekről döntött.

A büntetőeljárási törvény tervezett módosítását már a kormányoldalról is kritizálják, felismerve, hogy súlyosan sértheti a védelemhez való alapjogot.

A felszámolási ügyekben eljáró bírót hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmény miatt hallgatták ki.

Búcsúzik a köztársaságtól szinte mindenki. A sajtó, a politológusok jelentős része, hogy pártszervezetekké alakítják a számvevőséget, legújabban a bíróságok, mondván, az új alaptörvény lefejezi az igazságszolgáltatást. Ez bizonyára igaz, mind, csakhogy nem tegnap kezdődött.

Mi az oka annak, hogy a BKV-ügy gyanúsítottjai a nyilvánosság előtt tesznek vallomásértékű nyilatkozatokat? Miként lehetnek hatósági kiszivárogtatások politikai tényezővé? Miért titkolóznak a bíróságok, hogyan válhatna átláthatóvá az ügyészek tevékenysége? Bárándy Péter ügyvédet, volt igazságügy-minisztert Barát József kérdezte.