Nagyon fontos kérdésekben nem teljesíti a magyar kormány az Európai Bizottság elvárásait az igazságügyi reformról szóló törvénytervezetben a Magyar Helsinki Bizottság jogi munkatársa szerint, aki maga is részt vett a tervezetről tartott társadalmi egyeztetésen az Igazságügyi Minisztériumban. Farkas Erika a Szabad Európának azt mondta: egy pillanatra normális jogállamban érezhették magukat a találkozón, ugyanakkor a kormány nagyon nehezen mozdul a sarkalatos kérdésekben.
„A felvétel tartalmának nyilvánosságra hozatala csak az OBH elnökének hozzájárulásával lehetséges, mely hozzájárulást az OBH elnöke kifejezetten megtagad. A felvétel (leiratának) jogellenes nyilvánosságra hozatala esetén a szükséges és indokolt jogi lépéseket megtesszük” – írta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöki kabinetje, amikor a Senyei György és Schadl György közötti hangfelvétel részleteiről kérdeztük őket. A beszélgetésben az OBH elnöke és a végrehajtói kamara vezetője Varga Zs. András kúriai elnököt röhögik körbe, amiért ő egy közleményben keménykedett a Telexszel.
Az adatvédelmi hatóságon múlik, megismerhető lesz-e valaha a Völner-Schadl–ügyet érintő, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) által végzett és elkészülte után azonnal titkosított belső vizsgálati anyag, amelynek nyilvánosságáért a Transparency International Magyarország indított pert, a bíróság pedig a Péterfalvi Attila vezette NAIH bevonásáról döntött.
Az uniós támogatások korrupt kormányokkal szembeni védelme a kulcs az Európai Unió Bíróságának múlt heti határozatához – mondja Vadász Viktor, aki évekig a magyar bírói függetlenségért folyó küzdelem egyik élharcosa volt az Országos Bírói Tanács szóvivőjeként. Aztán váratlanul bírói tisztjéről is lemondott és Németországba költözött, hogy idén januártól az Európai Jogi Akadémia igazgatóhelyetteséként folytassa pályáját. Tőle kértünk tehát segítséget, hogy megértsük, mit jelent Magyarország és Lengyelország pervesztése az uniós bíróságon. A tét az uniós támogatások egy részének elvesztésénél is nagyobb. Ha megrendül Magyarországgal szemben a többi tagállam bizalma, az a vegyesvállalatokra, a vegyes házasságokra, de még a határon átnyúló bűnözésre is hatással lehet. Interjú.
A Magyar Bírói Egyesület elvárja, hogy a bírósági vezetés tegye egyértelművé, nem tűr meg ilyen magatartást.
Sikeresnek nevezték a korrupcióellenes fellépést állami szervek vezetői a korrupcióellenes együttműködési megállapodás aláírásának kilencedik évfordulóján. Az újabb GRECO-jelentés szerint az elmúlt két évben szinte semmilyen előrehaladás nem történt a javaslataik teljesítésében. Az Európai Bizottság a szeptemberi jogállamisági jelentése szerint a korrupció probléma Magyarországon, és a korrupciós ügyekben a magas beosztású hivatalnokok felelősségre vonása egyelőre elmaradt. A Transparency International ugyancsak súlyos megállapítást: az EU második legkorruptabb állama lett Magyarország, ahol a korrupció a rendszer része lett, nem mellékhatása.
Tavaly augusztusban csak hosszú huzavona után publikálhatta Magyarországra vonatkozó, 2018-ban készült jelentését a Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO), a magyar hatóságok ugyanis nyolc hónapon át nem adtak rá engedélyt. Abban a dokumentumban többször is utaltak arra, hogy a magyar kormány egyáltalán nem hajlandó az együttműködésre, és nem teljesíti a korrupció elleni harc jegyében született ajánlások nagy részét. Az elmúlt két évben szinte semmilyen előrehaladás nem volt a javaslatok teljesítésében. Összességében nem kielégítő – így foglalja össze a friss GRECO-jelentés, hogyan (nem) felelnek meg a magyarországi korrupcióellenes előírások azoknak az ajánlásoknak, amelyeket a szervezet még 2015-ben fogalmazott meg.
Kérdésünkre, hogy az OBH függetlenségét érintően Erőss Monika elnökhelyettesi pályázata során nem merült-e fel, hogy kinevezése esetén a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben foglalt, bármely kizáró ok állhat fenn, az OBH nem válaszolt érdemben. Ahogyan arra sem, nem sérti-e az OBH függetlenségét az, hogy az új elnökhelyettes VARGA JUDIT IGAZSÁGÜGYI MINISZTER ANYÓSA, TEHÁT NYILVÁNVALÓAN ROKONI, CSALÁDI KAPCSOLATBAN ÁLL A VÉGREHAJTÓ HATALOM KÉPVISELŐJÉVEL, ÉPPENSÉGGEL AZZAL, AKI AZ IGAZSÁGÜGYÉRT FELELŐS JELENLEG. Varga Judit Facebook-posztban reagált a hírre, és közölte álláspontját, miszerint: "HA AZ INDEX ÚJSÁGÍRÓJA A VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOKAT ELOLVASTA VOLNA, PONTOSAN LÁTNIA KELLETT VOLNA, HOGY AZ ANYÓSOM POZÍCIÓVÁLTÁSA SEMMILYEN ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI KÉRDÉST NEM VET FEL."
Kinevezésével Handó Tünde utódlását készítik elő.
A magyar igazságszolgáltatás rendszerszinten a törvényhozás alárendeltségében működik az Országos Bírói Tanács szerint.
