K-Monitor Adatbázis

A kétharmados többség birtokában a második Orbán-kormány gátlástalanul rátette a kezét az igazságszolgáltatásra és az Alkotmánybíróságra (AB) is.

Újra kell kezdeni a Hagyó-pert a Fővárosi Törvényszéken. A per eddig a Kecskeméti Törvényszéken, mint OBH által kijelölt bíróságon folyt, de a kijelölés alapját képező intézkedéseket közben az Alkotmánybíróság megsemmisítette. A tárgyalás több mint egy éve tart.

Visszautalta a fővárosba a Hagyó-ügyet a Kecskeméti Törvényszék. A tárgyalást az Országos Bírósági Hivatal vezetőjének határozata alapján folytatták vidéken, az Alkotmánybíróság azonban a múlt héten kimondta: az ügyáthelyezésre vonatkozó rendelkezések ellentétesek az alaptörvénnyel.

Az Alkotmánybíróság (Ab) holnap hallgatja meg Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét Hagyó Miklós és társai alkotmányjogi panaszával összefüggésben. A panasz lényege, hogy a BKV-pert úgy helyezték át a politikai elfogultságát már a Zuschlag-ügyben bizonyított Kecskeméti Törvényszékre, hogy a döntés ellen jogorvoslati lehetőség nem volt. A meghallgatás Kádár András ügyvéd elmondása szerint érthetetlen okból a nyilvánosság és az érintettek kizárásával fog megtörténni.

Kilenc éven át, 2003-tól 2012-ig a Somogy megyei bíróság fizette Ujkéry Csaba, a Kaposvári Törvényszék nyáron húsz év után nyugdíjba vonult elnöke vitorlásának fonyódi kikötőbérletét: az első években évi 200 ezer forintot, majd később ennek az összegnek a dupláját.

Nem politikus, hiszen - mint mondja - a bírósági szervezet átalakításánál szempont volt, hogy a legfőbb vezető ne legyen az. Szerinte nincs probléma azzal, ha a miniszterelnök egy bírósági ítéletet kritizál, és nincs teendője az alkotmánysértő módon felmentett bírók visszahelyezésének ügyében.

Végül is meghátrált a Fidesz: a Velencei Bizottság kifogásainak zömét elfogadták, és készek az igazságszolgáltatás függetlenségét fenyegető bírósági reform szinte összes fontosabb elemének visszavonására. Már csak a bírák kényszernyugdíjazásából nem enged a kormány.

Korábban gyakran partikuláris érdekek érvényesültek az Országos Igazságszolgáltatatási Tanácsban (OIT), így az egyes döntések során nem feltétlenül az egységes, magas színvonalon ítélkező és az ügyeket ésszerű határidőn belül lezárni képes igazságszolgáltatás megteremtése volt a cél – jelentette ki lapunknak Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke.

Ma kezdi tárgyalni az Országgyűlés a Bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény módosító indítványait, amelyeket az illetékes szaktárca a Velencei Bizottság és a Magyar Bírói Egyesület bírálatainak és javaslatainak figyelembevételével tár a parlament elé. A szakértő nem vár lényegi változtatásokat.

Szorgos hete következik a parlamentnek, nem is annyira a négy elfogadott törvény és két határozat miatt, hanem mert megkezdik az új parlamenti törvény tárgyalását, és az európai unió kívánalmainak megfelelően felülvizsgálják a bírósági reformot is.