language

Akták:

Budapest 2024 olimpiai pályázat highlight_off

Kulcsszavak:

Budapest 2024 olimpiai pályázat

Budapest 2024 olimpiai pályázat

A 2024. évi nyári olimpiai játékok megrendezés jogáért az ajánlattételi verseny 2015. január 15-én indult el. A többlépcsős pályázat nyertesét a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a perui Limában dönti el és hirdeti ki. A NOB a 2015 júliusi kongresszusán bejelentette, hogy 650 ezerről 250 ezer euróra (2015-ben 77,5 millió forint) csökkentette a rendezésre jelentkezők pályázati díját, valamint, hogy a jelentkezők között nem tartanak előszűrést, így minden város versenyben marad a végső döntésig. 

A magyar főváros mellett Hamburg, Párizs, Róma és Los Angeles pályázatát fogadta el a NOB. A német város lakossága népszavazáson utasította el a kandidálást, míg az olasz fővárosban a megválasztott, új polgármester jelentette be, hogy nem támogatja a város kandidálását a 2024-es nyári olimpia megrendezésére, így a végső döntés 3 szereplőre szűkült. 

Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) 2015. február 6-án tartott közgyűlésén az Olimpiai Védnöki Testület határozati javaslatát 125 igen és 1 nem szavazat arányban fogadva el úgy döntött, hogy javasolja a 2024-es olimpia és paralimpia budapesti megrendezését. A fővárosi közgyűlés 2015. június 23-án 25:1:1 arányban megszavazta a pályázat elfogadását és felhatalmazta Tarlós István polgármestert, hogy az országgyűlés támogató döntése után, a Magyar Olimpiai Bizottsággal közösen készítse el a város rendezési szándéknyilatkozatát és azt juttassa el a Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz. Július 6-án a magyar parlament nagy többséggel megszavazta, hogy támogatja a 2024-es olimpia budapesti megrendezésének megpályázását. A határozatot nem támogatták a baloldali (MSZPDKEgyüttPM) és az LMP-s képviselők. Július 7-én Budapest és a MOB elküldte az olimpiai és paralimpiai pályázati szándéknyilatkozatát a NOB-nak. 2015 augusztusában Fürjes Balázst a budapesti pályázat kormányzati felelősének, novemberében Mizsér Attilát sportigazgatójának nevezték ki. 2015 decemberében a budapesti közgyűlés, az olimpia megrendezéséről kezdeményezett népszavazás kiírási javaslatot elutasította. Még ugyanebben a hónapban megállapodott a pályázattal kapcsolatos együttműködés részleteiről a magyar állam, a fővárosi önkormányzat és a Magyar Olimpiai Bizottság.
 
 

A pályázatok elbírálásának időrendje.

1. SZAKASZ 

2015. szeptember 23–25.: a kandidálási procedúra első tárgyalása a NOB és a pályázó városok között videokonferenciával.
2015. október 16.: a pályázók aláírják, hogy részt vesznek a procedúrán, és átutalják a NOB-nak az 50 ezer dolláros első pályázati részletet.
2016. január 6.: a pályázó városoknak le kell védetniük az olimpia évszámmal ellátott szimbólumát, ami hazánk esetében „Budapest 2024”.
2016. február 17.: el kell juttatni a NOB-hoz az első pályázati dokumentációt a vízióról, koncepcióról és stratégiáról. 
2016 júniusa: miután a NOB munkacsoportja a városokkal folytatott konferencián értékeli a tervezeteket, a végrehajtó bizottság lezárja az első szakaszt. Értékeli az okmányokat és megnevezi, kik jutnak tovább a második szakaszba.

2. SZAKASZ

2016 júliusa: egy hónappal az első szakasz lezárása után a pályázó városoknak a második 50 ezer dolláros pályázati részletet is be kell fizetniük.
2016. október 7.: el kell juttatni a NOB-hoz a második pályázati dokumentációt az irányításról, jogi háttérről és költségvetésről. 
2016. november/december:
 a pályázó városok részt vesznek a riói szervezők jelentéstételén Tokióban

2016 decembere: a végrehajtó bizottság lezárja a második szakaszt. Értékeli az okmányokat és megnevezi, kik jutnak tovább a harmadik szakaszba.

3. SZAKASZ

2017 januárja: az utolsó szakaszra kért pályázati összeg (150 ezer dollár) befizetése. 
2017. február 3.: el kell juttatni a NOB-hoz a harmadik pályázati dokumentációt a játékok pontos lebonyolításáról, élményekről és a helyszínek hagyatékáról.
2017. február–június: az értékelő bizottság helyszíni látogatásai, erre a pályázók reagálhatnak.
2017 júliusa: a NOB közzéteszi az értékelő bizottság jelentését.
2017 júliusa: a pályázók a NOB-tagságnak nyújtanak tájékoztatást 
2017 szeptembere: a pályázó városok utolsó prezentációja a NOB limai közgyűlésén, az utolsó értékelő összegzés, a 2024-es játékok rendezőjének kiválasztása.


A Magyar Narancs információi szerint  legalább 20, de inkább 37 milliárd forintnál tartanak a 2024-es budapesti olimpiai pályázat költségei, a különbséget az atlétikai stadion céljára megvásárolt telek jelenti. (2017.02.05.)


2017. február 18.-án a Momentum 266 151 aláírást adott le annak érdekében, hogy Budapesten helyi népszavazást írjanak ki a kandidálás visszavonásáról. A népszavazási kérdés így hangzik: "Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?". Ennek nyomán a Budapest 2024 Zrt. felfüggesztette a megkötött szerződéseket, új megrendelést nem adnak ki, és nem használja fel a pályázatra elkülönített költségvetést.


A közhangulat megváltozását érzékelve 2017.02.22.-én a miniszterelnök, a főpolgármester és a MOB vezetőjének találkozóján az a közös elhatározás született, hogy Magyarország visszalép a pályázattól. A Miniszterelnöki Kabinetiroda aznap este arról tájékoztatta az MTI-t: a kormány határozatot hozott arról, hogy javaslatot tesz a fővárosi önkormányzatnak, valamint a Magyar Olimpiai Bizottságnak a 2024. évi budapesti olimpia és paralimpia megrendezésére irányuló pályázat visszavonására. Az elfogadott kormányhatározat megállapítja: “Budapest és Magyarország számára az olimpia nemzeti ügy. (...) Az elmúlt hónapokban a korábban létrejött egység felbomlott, az olimpia ügye nemzeti ügyből pártüggyé vált. Ezért a felelősség a korábbi döntésükből kihátráló ellenzéki pártokat terheli”.

A Budapest 2024 eddigi költéseit a szervezet üvegzseb-oldalán követheted nyomon.

 

 

 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [69]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7

Magyar olimpia: ötmilliárddal nő a pályázati költség, nyert Rogán szomszédja

Az állam 10 helyett 15 milliárd forinttal támogatja Budapest 2024-es olimpiai pályázatát, a finanszírozásba – a tao mintájára – cégek is beszállhatnak. Ez is közvetett állami támogatást jelent. Közben Rogán Antal szomszédjának ügynöksége 360 millió forintért népszerűsíti az olimpiai mozgalmat. A MOB sürgősségre hivatkozva kerülte ki a nyílt közbeszerzést.

Az MTK és a Mazsihisz kétmilliárd forintot költhet el a Maccabi VAC-cal a “zsidó olimpiára”

Deutsch Tamás testvére, az MTK ügyvezető elnökeként tevékenykedő Deutsch Péter a Mazsihisszel és a zsidó sportolók szervezetével, a Maccabi Vívó és Atlétikai Clubbal közösen költhet el mintegy kétmilliárd forintot a „zsidó olimpia” 2019-es megrendezésére.

Megszereztük és közzétesszük a teljes megvalósíthatósági tanulmányt a budapesti olimpiáról

A 2024-es budapesti olimpiai pályázatot megalapozó megvalósíthatósági tanulmány hasonlít Columbo felügyelő feleségéhez: mindenki tudja, hogy létezik, de még nem látta senki.

A biztos bukás - Az olimpia gazdasági hatásai

A 2024-es budapesti olimpiarendezés támogatói szerint az esemény soha nem látott fejlődést hozna az országnak, ám az eddigi tapasztalatok szerint ezeken a játékokon csak veszíteni lehet. Magyarországon pedig tényleg minden adott ahhoz, hogy óriási veszteséget hagyjon maga után a világ legnagyobb sportrendezvénye. Igaz, néhányan már most jól jártak.

Olimpia nélkül is sok pénzt el lehet lopni, pardon!, költeni

Friss lapszámunkban az olimpiarendezés vaskos költségeiről olvashat. Olcsó olimpia? Az egy vicc. Sőt, rengeteg pénzt el lehet szórni a haveroknak csak a pályázás időszakában.

A baráti cégek már most jól járnak az olimpiával

A sportsikerekhez elengedhetetlen optimizmussal fogott hozzá a pénzköltéshez a Magyar Olimpiai Bizottság. A szervezet még az előtt szerződést kötött több, a reménybeli 2024-es budapesti játékok megrendezéséhez kapcsolódó feladat elvégzésére, hogy a pályázat beadásáról szóló döntések megszülettek volna.

Ötkarikás korrupció

Békesi László közgazdászprofesszor azt mondja: először és utoljára 1984-ben, Los Angelesben sikerült üzleti alapon nyereséges olimpiát rendezni. A görögök is belebuktak a gigaeseménybe; a GDP-hez viszonyított államadósság hatvan százaléka emiatt keletkezett náluk. Arról is beszél az egykori pénzügyminiszter, hogy eleve miért nem lehet transzparens az olimpiai játékok megrendezése Magyarországon.

Ki kell adni a 2024-es olimpiai pályázat tanulmányát

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatala felszólította a Magyar Olimpiai Bizottságot, hogy küldje meg a 2024-es budapesti olimpiai pályázat megvalósíthatósági tanulmányát. A MOB szerintük "a pontosan és egyértelműen megfogalmazott adatigénylést kiforgatva értelmezte, ezzel is késleltetve a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságra hozatalát".

„Nettó hülyeség” – ki kell adni az olimpiai titkokat

Alaposan kiosztotta az adatvédelmi hatóság a Magyar Olimpiai Bizottságot (MOB), amely úgy vélte, nem számít közérdekűnek a 2024-es ötkarikás pályázat megvalósíthatósági tanulmánya. A MOB kiforgatva értelmezte az adatigénylést, ki kell adnia a tanulmányt – derül ki Péterfalvi Attila állásfoglalásából.
Találatok: [69]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7