K-Monitor Adatbázis

Dokumentumokkal is igazolhatja a Postabank-ügyben tett lépéseit az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF), feltéve, hogy erre a többek közt a Kormányzati Ellenőrzési Iroda és az Állami Számvevőszék részvételével létrehozott vizsgálóbizottság igényt tart. Lapunknak Tarafás Imre, az ÁPTF elnöke az 1997. február végi Postabank-pánik óta először idézte fel részletesen a hazai bankrendszer egyik legellentmondásosabb hitelintézetével kapcsolatos felügyeleti intézkedéseket és javaslatokat.

Nyolc fő témakörben vizsgálja át a Postabank gazdálkodását az Állami Számvevőszék (ÁSZ). Az összefoglaló jelentés jövő ősszel várható, azt megelőzően az 1998-as zárszámadással egyidejűleg adnak tájékoztatást a számvevők. Az utóbbiak amúgy - mondta Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke elődjét, Hagelmayer Istvánt idézve - ok-okozati összefüggéseket keresnek, nem pedig "magányos bűnöst".

A Magyar Televízió Rt. felügyelő bizottsága kész az Országgyűléshez fordulni, amennyiben a részvénytársaság vezetése a jövő év január végéig nem hajtja végre a pénzforgalom ellenőrizhetőségét megteremtő határozatát - közölte Ladvánszky György, a bizottság elnöke vasárnap az MTI-vel.

Szokatlan homály fedi, mi a terve a kormánynak a Magyar Fejlesztési Bankkal (MFB). Mindössze az tűnik biztosnak, hogy a kormány még az idén 40 milliárd forintot szán az állam százszázalékos tulajdonában lévő hitelintézet - úgymond - konszolidálására. Ám ebből csak közel 30 milliárd forintot tesz ki a Postabank horribilis tőkehiányának elszámolása okán elszenvedett veszteség. A további 10 milliárd forint viszont meglehetősen súlyos összeg ahhoz, hogy egyetlen kézlegyintéssel el lehessen intézni.

Felelősségrevonásra nem került sor az ülésen, továbbra is a frakció tagja vagyok - jelentette ki az FKGP képviselőcsoportjának hétfői ülését követően Csúcs László.

Még az idén 132 milliárd forintnyi hosszú lejáratú államkötvényt bocsát ki a kincstár a Postabank hiányának fedezésére - közölte Járai Zsigmond pénzügyminiszter szerdán az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága előtt.

Vajon minek kell még kiderülnie ahhoz, hogy a Postabank volt vezetőit és a nekik asszisztálókat végre felelősségre vonják? A pénzügyminiszter múlt heti bejelentése óta - pártállástól függetlenül - alighanem sokakat foglalkoztat ez a kérdés.

A Postabank tavalyi mérlege hamis adatokon alapult, azaz jobb színben tüntette fel a bankot, mint azt a valós helyzet indokolta - hangzott el november 3-án a Postabank sajtótájékoztatóján. Ennek oka, hogy a pénzintézet Princz Gábor-féle vezetése nem valós adatokat bocsátott a könyvvizsgáló rendelkezésére, tehát a Deloitte & Touche Kft. Auth Henrik új Postabank-vezér szerint jóhiszeműen járt el akkor, amikor a tavalyi évről szóló mérlegbeszámolót készítette.

A Postabank december 31-i rendkívüli közgyűlésén az alaptőkét a törvényi minimumra szállítják le. A befektetések és követelések utáni, immár két nemzetközi auditor értékelése szerint is 100 milliárd forint körüli céltartalékhiány ugyanis a hitelintézet teljes alaptőkéjét felemészti.

Miután a vezetőség múlt csütörtökön egységesen lemondott, a Postabank augusztus 7-i rendkívüli közgyűlése mentes maradt a várt izgalmaktól. Az új vezetők megválasztásán kívül érdemi döntésekre azért sem kerülhetett sor, mert a bank könyveit vizsgáló két neves auditor cég augusztus végén teszi le összegzését az idei első féléves eredményekről. Mindenesetre a hitelintézet tetemes vesztesége miatt egy kisrészvényes széles körű - nem csak a volt menedzsmentre kiterjedő - felelősségrevonást javasolt.