A közpénzek felhasználásáról szóló, úgynevezett üvegzseb-program általános vitáján a parlamenti frakciók általánosságban támogatták és egyetértettek annak elfogadásával. Az ellenzék ugyanakkor több módosító javaslatot is tett. Az ellenzék főként az előterjesztés formáját kifogásolta, a tervezett változtatások ugyanis 19 jogszabályt érintenek.
Az Országgyűlés 1993. május 25-én vitatta meg a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat vitája a kivételes és gyorsított törvényhozói eljárás keretében zajlott le. A viták során a Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottság ülésén a törvényjavaslatot a képviselők részletes vitára alkalmatlannak találták, és a kilenc tagból mindössze ketten szavaztak rá igennel. Az ellenzéki pártok képviselői kétségeiket fejezték ki, mert szerintük a zárjegyragasztás (és annak ellenőrzése) révén komoly eredményeket nem lehet elérni a szesz-, kávé- és dohányjövedék behajtásában. Alkotmányjogi kifogásaikat is hangsúlyozták, amelyek szerint "akár az üzemanyag színének személygépkocsin belüli ellenőrzése, akár a háztartási tüzelőolajjal működő fűtőberendezések létezésének magánháztartásokon belüli ellenőrzése személyiségi jogokat súlyosan sértő hatósági lépés". Az Országgyűlés Ügyrendi Bizottsága a törvényjavaslat ülésnapján a 10 594-es ügyiratszámon eljuttatta állásfoglalását a honatyákhoz arról, van-e jogkövetkezménye az elutasításnak. A bizottság megállapította, hogy "a kivételes eljárásban tárgyalt javaslatok vitája során a kijelölt bizottságnak nem kell állást foglalni sem a javaslat általános vitára való alkalmasságáról, sem részletes vitára bocsátásáról. E tekintetben nem vonhatja magához egyik bizottság sem az Országgyűlés plenáris ülésének jogosítványait". A Pénzügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium szakértői megvédték a jövedéki termékek ellenőrzésére vonatkozó tervezett jogszabályokat, és a hatósági eljárásokat alkotmányosnak találták. A bizottsági viták során 139 módosító indítványt vitattak meg, amelyeknek csaknem a felét elfogadták. Nagy vitát váltott ki, hogy mi legyen azokkal a gépjárművekkel, amelyekben az ellenőrzések során színezett fűtőolajat találnak. Dr. Békesi László magát az ellenőrzést is sértőnek találta, inkább a csalás lehetőségének megszüntetését indítványozta. A vita azonban leginkább arról szólt, hogy a gépjárművet ebben az esetben lefoglalják, vagy elkobozzák-e. Végül a bizottság csak a lefoglalás lehetősége mellett döntött. Hasonlóan éles vitát váltott ki a jövedéki engedélyek kiadása is. A bizottság ugyanis nem értett egyet abban az előterjesztővel (dr. Szabó Iván), hogy a jövedéki engedélyek kiadását csak az állami adótartozások fennállása esetén tagadják meg, javaslatuk szerint a társadalombiztosítási tartozások rendezését is az engedélyezés feltételévé kellene tenni. A bizottság legvégül elutasította Futaki Géza (SZDSZ), Pelcsinszki Boleszláv (SZDSZ), és Vince Kálmán (FKgP) arra irányuló javaslatát, hogy a mezőgazdasági kisárutermelők is jogosultak legyenek háztartási tüzelőolaj felhasználására.
Őszre létrehozzák a Nemzeti Földalapot, amelynek elővásárlási joga lesz a földekre, ha a helyi gazdák nem akarnak élni ezzel a lehetőséggel.
Volt egyszer egy olajbizottság címmel tartott nyílt fórumot a Tiszta Kezek Alapítvány Budapesten, hétfő délután.A résztvevők felelevenítették a történteket, amelyek szerintük azt bizonyítják, hogy az olajügyek mögött magas rangú politikusok állnak.
A közbeszerzési törvény idei kisebb módosításának célja elsősorban a korrupciós jelenségek visszaszorítása.
Jövő hét elején kívánja az MSZP beadni az alkotmánybírósághoz azt a beadványt, amelyben a Postabank Magyar Posta általi megszerzését lehetővé tevő pénzügyi törvénycsomag alkotmánybírósági felülvizsgálatát kéri. Az MSZP szerint a törvény elfogadásának folyamata alkotmánysértő volt, és ellenkezett a házszabállyal is.
A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, az Európa Tanács által 1990. november 8-án létrehozott nemzetközi egyezmény hivatott kiküszöbölni azokat a büntetőeljárási nehézségeket, amelyek a bűncselekményekből származó haszon egyes államokban történő elrejtéséből, illetőleg a pénzmosásból adódnak.
Az alkotmányügyi bizottság szerdai ülésén úgy döntött: nem veszik tárgysorozatba Keller László szocialista képviselő önálló képviselői indítványát, így az nem kerülhet a parlament elé. Keller törvényjavaslata szerint közérdekű adatnak minősült volna az állami pénzek felhasználásáról kötött szerződés ténye.
A jelek szerint túl szigorúra és bonyolultra sikeredett a csak bő három hete megszületett, az EU-s projektek költségnövekményét szabályozó kormányrendelet, mert egy pénteki módosítással máris jócskán átírta azt a kormány. Ráadásul a változtatások szokatlanul sürgősen, már pénteken, azaz február 24-én este 9 órától hatályba is léptek
Közel 13 hektár füves, nádas területet fognak betonnal és térkővel befedni, ha megvalósul a Fertő tó partján tervezett hotel, apartmanház és sportkomplexum. A Balaton környékén is sorra jelennek meg a vízpartot és a nádast károsító építkezések, Tatán hatalmas szállodát építene egy beruházó a tavon, ami évente vadludak ezreinek a találkozóhelyéül is szolgál. A Velencei-tónál a helyi önkormányzatok sorra minősítik át a vízparti telkeket a nagyobb beépíthetőség kedvéért. Mivel jogi úton szinte lehetetlen korlátokat állítani a tömött pénztárcával és jó kapcsolatokkal bíró befektetők építkezési kedvének, ezért környezetvédők és helyi lakosok több szervezete Nagy Tavak Koalíció néven összefogott a magyarországi nagy tavak környékén zajló pusztítás ellen.
