K-Monitor Adatbázis

Gond lehet az Európai Bizottságban az autópálya- és a hulladékkezeléses koncesszióval, amelyet kormányközeli üzletemberek és a Mol kapott meg 35 évre. De azt sem értik Brüsszelben, hogy a köztulajdonban lévő jegybank cége miért költött közbeszerzés nélkül milliárdokat bútorra.

Versenyjogi vizsgálatot kezdhet az Európai Bizottság a 35 évre szóló magyar autópálya-koncesszió ügyében - erősítette meg több az Európai Bizottsághoz közel álló forrás a Portfolio értesülését. Tudomásunk szerint egy panaszt nyújtottak be Brüsszelben, amely alapján értékelik a helyzetet.

Nem a piaci árat fogja fizetni a Mol a hulladékért, hanem egy kormányrendelet alapján megszabottat. A Mol júliustól lép be a piacra, miután elnyert egy 35 éves állami koncessziót. Az eddigi hulladékkezelő cégek a Mol alvállalkozói lesznek, de nemcsak ők járnak rosszabbul, hanem az ipari szereplők is, akiktől várhatóan már a piacinál olcsóbb áron fogja megvenni a hulladékot a monopolhelyzetben lévő koncesszor.

Ebből derül ki, hogy mennyibe kerül a magyar adófizetőknek az, hogy Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségei kapták meg 35 évre a hazai autópályák üzemeltetését.

A Mol gőzerővel készül arra, hogy júliustól szinte egyeduralkodóként átvegye a hazai hulladékkezelést. A piac leegyszerűsítve így néz ki: lakossági és ipari szegmens, illetve értékes és értéktelen hulladék. A Mol a jelenleg üzleti alapon működő cégeket bérmunkára fogja kényszeríteni, a szerződésnél szinte minden, üzleti szempontból releváns adatot át kell adniuk a Molnak. Az adatok birtokában a Mol saját alvállalkozói versenytársa lesz. Emiatt fordultak a versenyhivatalhoz az érintettek.

A 2023. július 1-től érvényes új hulladékkoncessziós rendszerben „államosítják” a lakossági fémhulladékokat – figyelmeztet egy, lapunkhoz eljuttatott közlemény, amit az iraton kapcsolattartóként megjelölt Horváth Lóránt ügyvéd lapunk számára is megerősített. (De bizonyára az ihletők között lehettek azok a hulladékiparági érdekképviseletek, amelyek hónapok óta tiltakoznak a számukra sérelmes, júliustól tervezett új koncessziós hulladékrendszer ellen.) A lépést a fémhulladékágazat megsemmisítésével egyenértékűnek nevezik. Az új szabályok tulajdonjogi, versenyszabályozási és tiltott állami támogatási aggályokat is felvetnek. Az ügyben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is vizsgálódik. Az új rendszer legnagyobb nyertesének az államot és a 35 évre kiszemelt koncesszort, vagyis a Molt - illetve az e célra létrehozott Mohu Mol nevű leányvállalatot - tartják. A vesztes szerintük a lakosság és az ágazat.

Érkezett egy, a Mohu Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.-t érintő bejelentés a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) – erősítették meg lapunk információit a hazai hulladékipar központi szereplőjének szánt cég tulajdonosánál, a Molnál. A társaság a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően együttműködik a hatóságokkal és igazolja, hogy a tevékenységével kapcsolatban felhozott kifogások minden alapot nélkülöznek – tették hozzá. Úgy tudjuk, eljárás még nem indult.

Lázadoznak a hulladékgazdálkodó szervezetek, mert nem tetszik nekik, hogy a Mol egyeduralkodó lesz a piacon. A lakossági hulladékszállítás veszteséges, az ipari azonban nem, itt komoly bevétel realizálódik. A hazai cégeket képviselő szakmai szervezetek azt állítják, hogy a Molnak nem sikerült határidőre beszereznie a szükséges engedélyeket, emiatt – állításuk szerint – a 35 évre megnyert hulladékgazdálkodási koncesszió érvénytelen. Eközben a Gazdasági Versenyhivatalnál is bejelentést tettek a Mol ellen.

Hadházy Ákos országgyűlési képviselő korábban azért tett feljelentést, mert szerinte Palkovics László volt technológiai és ipari miniszter egy előadásában elszólta magát.

Nem zavarja a versenyhivatalt az autópálya-koncessziók kiadása, de azt már nem tudhatjuk meg, hogy miért.