K-Monitor Adatbázis

Új céget alapított és luxusvillában alszik a város fölött Rogán Antal titokzatos bizalmasa. De kié a villa, és hogy jön képbe Svájc? Kertész Balázs újra aktív, és megrázza magát.

Százmilliárd forintot juttatott a kormány az egyházaknak az év végi közlönyök alapján, miközben durván visszavettek a közmunkaprogram forrásaiból, elmaradt Paks II. tőkeemelése és a lakástámogatásokra is 40 milliárddal kevesebbet költ a tervezettnél az állam. Az átcsoportosítások között mazsoláztunk.

Információink szerint Perenyei Tamás – aki az első Orbán-kormányban államtitkár volt – menedzselte korábban az egyre több botrányt kiváltó budapesti metrószerelvények felújítását. A volt honvédelmi államtitkár – aki a rendszerváltáskor tűnt fel a politikában – neve egyébként már korábbról ismerős lehet: cége, a Perenyei és Társa Ügyvédi Iroda régi szereplője a jól jövedelmező fővárosi üzleteknek. Többek között a BKV és az FKF jogi ügyeit intézték kiugróan magas árakon, de Perenyeiék képviselték a fővárost a Hagyó-perben is.

Aligha tesz jót a magyar–kínai kapcsolatoknak, hogy egy hazai cég a horvát letelepedésikötvény-program ígéretével csalt ki több millió eurót kínai állampolgároktól. Márpedig az Adria Fund Management Kft. idén márciusban, a magyar letelepedésikötvény-program felfüggesztésekor keresett meg olyan vállalkozásokat, amelyek aktívak voltak a kínai vízumpiacon. Peti Tamás, az Adria Fund ügyvezetője azt állította, szeptemberben indul a horvát kormány letelepedésikötvény-programja, amely állampolgárságot kínál a külföldi ügyfeleknek. A feltételek szerint 300 ezer euró értékben kell horvát állampapírt lejegyezni, illetve további 60 ezer euró közvetítői díjat megfizetni. Bár Horvátország nem tagja a schengeni övezetnek, vonzó lehet a horvát útlevél, hiszen azzal is szabadon lehet mozogni az Európai Unión belül.

Nagyravágyó volt! Pénzügyi főiskolás kora óta állandóan üzleti ötleteken járt az agya. Pechjére rossz területeket kedvelt meg, a magyar focit és a hatalmas ingatlanprojekteket. Mindig is túl sok idegen tőkét használt, és óriási csoportja nem teremtett elég értéket. Tíz napja már azt is tudja az ország, hogy a 25 éve működő Quaestor-csoport tilosba tévedt.

Öt magyarországi beruházás is szerepel a legkárosabbnak titulált EU-projektek között, amelynek listáját minden évben összeállítja két civil szervezet. Az intézmények szerint idén összesen 16 milliárd eurót „pazarolt el az Európai Unió halott projektekre”.

Lapunk kutatásai szerint ugyanazon a svájci címen jegyezték be Simicska Lajos és Nyerges Zsolt „Fidesz-közeli” vállalkozók közös cégét, mint a vörösiszap-mentesítés állami pénzeiben részesülő egyik vállalkozás egykori ismeretlen tulajdonosát. Svájc nem klasszikus offshore-színhely, de a tulajdonos ott is könnyen árnyékban maradhat. A lehetőséget a Fidesz állítólagos gazdasági holdudvara is kihasználja.

Sajtókacsa vagy valóban igaz, hogy már Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója is a horvát hatóságok fókuszába került? A magyar és a horvát olajvállalat (INA) kapcsolatát firtató hatósági és médiaattak már egyre kellemetlenebb a Molnak, amely abban bízik, hogy a horvát belpolitikai helyzet letisztulása után csendesebb lesz a küzdelem.

A Korrupcióellenes Világnap alkalmából a K-monitor összegyűjtött néhány meghatározó ügyet az elmúlt másfél évtizedből.A felsorolt ügyekben nemcsak a téma, hanem az is közös, hogy egyiknek sem ismerjük számos fontos részletét, a szereplők valódi szerepét.

Az ingatlan beruházások kapcsán elhíresült a „spanyol modell” saját hazájában és Európában is megbukott. Lényege: a jutányos áron megvett szűz területeken ambiciózus mega-projektek felépítését ígérik, hogy azután, kijárva tetemes állami, illetve EU-s támogatásokat befolyásos politikusoktól, az átminősített területen a beruházást el sem kezdik, illetve félbehagyják, vagy az ingatlanokat hatalmas haszonnal továbbadják.