Közvetlenül szilveszter előtt még gigaszerződést írt alá a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. az EWC-H Környezetvédelmi Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel. A feladat az észak-pesti illetve dél-pesti telephelyein keletkező szennyvíziszap napi (Dél-Pesten esetleg kétnaponkénti) elszállítása. A megállapodás szerint évi 80 ezer, összesen öt év alatt 400 ezer tonnát kell elszállítani, ami opcionálisan 30 százalékkal bővíthető, ha az alapmegrendelés nem lenne elég.
A sok éve húzódó mobilgát-projekt mindig akkor válik hirtelen sürgőssé, amikor valamilyen, a nyilvánosságot vagy a verseny tisztaságát biztosító szabályt kell megkerülni. Ez történt akkor is, amikor „nem volt idő” a mobilgát műszaki alternatíváinak megvizsgálására (végül a Fővárostól függetlenül mégis készült egy anyag a legnevesebb vízügyi és tájépítészeti szakértők közreműködésével, ami kimutatta, hogy a Nánási út - Királyok útja vonalában megvalósított hagyományos gátas védekezés pénzügyi és környezeti szempontból is előnyösebb lenne), meg akkor is, amikor a közbeszerzési szabályokat hagyták figyelmen kívül.
A belügyminiszter szerint Tarlós István főpolgármester felelős az elmaradt beruházásokért. Több mint három hónapja, viszonylagos csendben 107 millió forintnál is nagyobb bírságot kapott a Fővárosi Csatornázási Művek a Ráckevei-Soroksári Duna-ág vízének súlyos szennyezése miatt – tudta meg a Zoom.hu.
Április 5-én a Fővárosi Közgyűlés döntött a Rómia-part sorsáról: mobil gát épül a parton, ez pedig a jelenlegi természetközeli állapot felszámolását jelenti. A főpolgármester szerint nem politikai, hanem szakmai döntés született. A birtokunkban lévő tervezői szerződés ennek ellentmond, hiszen abból kiderül, hogy a megbízó pontosan körülírta, hová kerülhet a védmű – ezzel azt is, hogy mi épülhet a Rómain. Kiderítettük azt is, hogy a tervező nem készített kockázatelemzést és haváriatervet – vagyis a közgyűlés úgy döntött a mobil gátról, hogy nem volt tisztában annak a kockázataival. Pedig nem jelentéktelen a dolog tétje: egy 2013-as haváriaterv szerint a mobilgát sérülése esetén a hullámtérben élők figyelmeztetésére sem lesz elég idő, és néhány óra alatt több méteres víz boríthatja Csillaghegy egy részét, Békásmegyert, és a Pók utcai lakótelepet.
Ha a fővárosi önkormányzat az eddigi gyakorlatot követve az eredeti vételárhoz közeli összegért vásárolja vissza a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.-ben lévő külföldi részesedést, akkor 30 milliárdnál is többet költ közműcégeinek reprivatizációjára. Meghökkentő összegnek tűnik ez a BKV megmentése okán ezer sebből vérző városnak. Igaz, mindezt nem feltétlenül saját zsebből fizeti ki.
A Fidesz budapesti pénztárnoka intézheti a fővárosi vízművek további sorsát, feltéve, hogy zökkenőmenetesen sikerül kivásárolni a külföldi kisebbségi tulajdonosokat. Városházi forrásaink szerint ismét egy, Simicska Lajos érdekköréhez tartozó üzletről lehet szó.
A vízművek után a szennyvízkezelő cég lehetne a következő felvásárlási célpontja a Fővárosi Önkormányzatnak, hisz ez a vízműveknél is több pénzt termel – a kisebbségi tulajdonos külföldi cégeknek. Ám kérdéses, hogy van-e rá pénz.
Az eredeti vételár kamatokkal terhelt összegéért vásárolta vissza a csepeli központi szennyvíztisztító üzemeltető cégében lévő külföldi részesedést a fővárosi önkormányzat.
Másfél milliárd forinttal többet fizet a fővárosi önkormányzat a budapesti központi szennyvíztisztító egyik új főgyűjtőcsatornájának kivitelezéséért, mint amennyit feltétlenül szükséges lenne.
Szabad a betekintés a budapesti közmű-privatizációs szerződésekbe – döntött az első fokú bí-róság. Az ítélet alapján kiderül-het: a fővárosiaknak az indo-koltnál valóban több víz- és csatornadíjat kell-e fizetniük.
