K-Monitor Adatbázis

Szőlőbirtokok, borászatok? Jachtok? Magánrepülők? Korábban ezek voltak a „nemzeti nagytőke” státuszszimbólumai, mára azonban felzárkóztak ezekhez a paloták is. Nem máshol: a magyar Champs-Élysées-n. A Válasz Online gyűjtése szerint az Andrássy úti házszámok hatoda már NER-fennhatóság alá tartozik – ez a forgalomképes rezidenciák majd’ kétharmada. A szerencsés nyertesek között találjuk Mészáros Lőrincet, Garancsi Istvánt, Tiborcz Istvánt, Schmidt Máriát és a Hell (pokol) nevű energiaital-gyártó tulajdonosi körét is.

Még az V. kerületi önkormányzat által készíttetett értékbecslés szerint is egymillió forintot ér négyzetméterenként az a Városház utca 16. szám alatti üzlethelyiség, amelynek a szomszédjában található ingatlant 2019-ben 389 ezer forintos négyzetméteráron vette meg Schadl György, a végrehajtói kar letartóztatott elnöke. Az önkormányzat a tervek szerint hamarosan bérbe ad 44 ingatlant, ezeket pedig – ha a városrész vezetése úgy dönt – egy év múlva akár meg is vásárolhatják a bérlők, sőt a vételárból kedvezmény is jár nekik. A kiadásra szánt ingatlanok között szerepelnek a bezárt Kárpátia étterem épületének helyiségei is.

Harminc százalékról tíz százalékra csökkenti a Belvárosi Önkormányzat azt a kedvezményt, amivel az önkormányzattól több mint egy éve nem lakás célú ingatlant bérlők megvásárolhatják az általuk bérelt üzlet- és irodahelyiségeket. A korábban belvárosi módszerként is elhíresült szabályozás lényege eddig az volt, hogy a bérlők egy év után a piaci ár 70 százalékáért szerezhették meg azokat az ingatlanokat, amiket addig bérbe vettek.

Miután kiderült, hogy a végrehajtók III. Richárdja, Schadl György fillérekért vásárolt össze önkormányzati lakásokat a fővárosban, a Fővárosi Közgyűlés eseti bizottságot hozott létre az ügy és az ilyesfajta gyakorlatok kivizsgálására. Mire jutottak eddig? Nem fogják elhinni: itt lakásokat is loptak!

Néhány év alatt, több részletben szabadult meg a belvárosi önkormányzat egy 306 négyzetméteres, a Városházára néző ház 92 százalékos tulajdonrészétől, méghozzá a piaci ár töredékét könyvelve el bevételként. Az eset a belvárosi ingatlaneladási módszer tankönyvi példája, és az sem elhanyagolható, kinek a kezébe került végül a romos épület és az értékes telek, amelyre ma már szabadon építkezhetnek.

A Fővárosi Önkormányzat nem járul hozzá, hogy magánberuházásban valósuljon meg a gellérthegyi sikló kivitelezése, ezért eláll a szerződéstől – közölte Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes egy csütörtöki háttérbeszélgetésen az InfoRádió szerint. A főváros szerint nem teljesültek a finanszírozási feltételek. Továbbra is szeretnék a gellérthegyi siklót, de közberuházás keretében.

Szentgyörgyvölgyi Péter, Belváros-Lipótváros fideszes polgármestere tavaly júniusban vásárolt egy I. kerületi lakást az államtól, majd kevesebb mint hat hónapon belül odaadta ajándékba az apjának – értesült az rtl.hu. A tranzakció következtében arra sem volt szükség, hogy az ingatlant feltüntesse a tavalyi évre vonatkozó vagyonnyilatkozatában. A politikus lapunkkal azt közölte, a vásárlásra családi beruházásként tekintettek.

A Völner–Schadl-botrány V. kerületi szálai kapcsán három javaslattal is készültek az ellenzéki képviselők a csütörtöki képviselő-testületi ülésre, közölte Kovács Alex Gábor belvárosi ellenzéki képviselő. Azonban a fideszes képviselők Szentgyörgyvölgyi Péter polgármesterrel együtt úgy döntöttek, inkább napirendre sem tűzik a javaslatokat

Egymilliárd forintért adott túl januárban az V. kerületi önkormányzat több ingatlanán úgy, hogy a nagy sietségben esélyt se hagyjon a fővárosi önkormányzatnak arra, hogy az élhessen az elővásárlási jogával. Az ingatlanokat tavaly októberben hirdették meg eladásra, és bár csak januárban köttettek meg az üzletek, némelyiknél már a földhivatal is bejegyezte az új tulajdonost. Ez utóbbi fejlemény komolyan megnehezíti a Főváros dolgát, amely nyolc, összesen 850 millió forintért elkelt ingatlan esetén próbálna élni elővásárlási jogával.

Lezárult a Városháza eladási ügyének politikai kivizsgálása: a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén elfogadta az ügyet vizsgáló eseti bizottság jelentését, miszerint nem volt döntés az eladásról, nem volt jutalékos rendszer, nem volt irányított pályázat, az ingatlaneladás átláthatóan működik, és felvetődött az orosz beavatkozás lehetősége.