K-Monitor Adatbázis

A folyamatosan ellenségeket kereső, és az ellenük vívott küzdelemből nemzetpolitikai ügyeket kreáló kormány aktuális, és Orbán Viktor évértékelő beszédéből kivehetően jelenleg is zajló hadművelete a független civilszervezetek és azok külföldi támogatói ellen irányul. Orbán törekvése nem új: októberben derült ki, hogy az első felvonást, a svájci és norvég támogatásban részesülő civilek ellenőrzését már 2014 májusában ő maga rendelte el.

Soros György nem mond igazat, a "tőzsdecápa kegyeltjeit" az átláthatóságon kívül semmi nem fenyegeti Magyarországon - állítja az atv.hu-nak adott interjúban Gulyás Gergely. A Fidesz alelnöke nem támogatja, de mint mondja, nincs is róla szó, hogy vagyonbevallásra kötelezzék majd a Soros-pénzeket elfogadó civileket. Trump védelmében a "hazug liberalizmus utolsó bűzös leheletéről" beszél. Pokorni Zoltán már felkérte, legyen a XII. kerület egyéni Fideszes képviselő-jelöltje '18-ban. A Fidesz-elnökség február elejéig mind a 106 egyéni körzetet végigveszi.

„A béremelés fontos, de nem elég jó kampánytéma. Nem generál konfliktust, nem ütköznek érdekek, nincs vita, nem görgethető sokáig. Egy jó kampányhoz ellenségek is kellenek, akik ellen harcolni lehet, akik mobilizálják a tábort.” - válaszolta pár héttel ezelőtt kérdésemre egy kormányközeli elemző, amikor arról kérdeztem, vajon a minimálbér növekedését, és egyéb hangulatjavító intézkedéseit állítja-e a kommunikáció középpontjába idén a kormány.

Nem „a Soros-birodalom álciviljei”, hanem iskolai, kórházi alapítványok és kevésbé ismert, helyben fontos civil szervezetek bukhatnak sokat az adóbevallás új formáján. Az eddiginél jóval könnyebb lesz elfeledkezni az 1 százalékok felajánlásáról.

Nemcsak az Országos Roma Önkormányzat járt jól azzal, hogy a kormány év vége előtt több mint tízmilliárd forintot osztott szét civil és egyéb szervezetek között. A pénzosztásról a Magyar Közlöny keddi száma rendelkezett, kiderült belőle: Fidesz-közeli személyekhez köthető alapítványoknak is jutott a bőkezű támogatásból.

Nagy offenzívát indított a kormány két éve a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) ellen, hogy a szervezettől származó források szétosztását állami kontroll alá vonhassa. Az akció 2013 augusztusában kezdődött egy cikkel és egy álcivilezős nyilatkozattal, hivatalosan azonban éppen két éve, a 2014-es választások után két nappal indult, amikor Lázár János levelet írt a norvég kormánynak.

Egyszerre négy új társaságot jegyeztek be a Sánta János érdekkörébe tartozó Continental-csoport központi címén. A 3-3 millió forint törzstőkével alapított kft.-k fő profilja a villamosenergia-termelés, ami elüt a csoportétól. A Lázár János kancelláriaminiszter dohányügyi tanácsadójaként számon tartott Sánta János birodalmának a tagjai ugyanis döntően a dohányágazatban ténykednek. A Continental Zrt. gyártó, a Dofef Zrt. fermentáló, a Tabán Trafik Zrt. kereskedőcég, a Ventas Coffee Kft. pedig a kávébizniszben utazik.

Simicska Lajos egyik nyilatkozata szerint meglepő ugyan,de Magyarországon még mindig jogállam van, és tényleg úgy tűnik, a kormánypártok sokszor ütköznek falakba, ha bírósági ügyekről van szó. A Mahir hirdetőoszlopaitól a nagyot mondó államtitkárokig sokféle politikai színezetű presztízsügyben veszítettek, összeszedtük a legfontosabbakat.

A Lázár János vezette Miniszterelnökséggel egyeztetve választják ki a magyarországi civil szervezeteknek szánt norvég pénzek alapkezelőjét, a norvég támogatási rendszer nemzeti kapcsolattartója is a Miniszterelnökség lett - derült ki a Magyar Közlönyben megjelent rendeletből, amely a 2009-14-es támogatási időszak végrehajtásáról szóló megállapodás módosításait tartalmazza.

Kibékült a norvég és a magyar kormány november végén, és ezzel újra le lehet hívni azt a pénzt, amit a skandináv állam magyarországi fejlesztésekre ad. A kibékülés feltételei eddig nem voltak ismertek, elsősorban azért, mert a magyar kormány azt kérte a norvégoktól, hogy ne hozzák nyilvánosságra az alku részleteit.