Az Európai Unió és Magyarország korrupciós és jogállamisági vitája gyakran uralja a közbeszédet, és így könnyű elfelejteni, hogy más nemzetközi szervezetek is foglalkoznak a magyarországi korrupciós helyzettel. A kormány azonban rendszeresen negligálja az átláthatóságra vonatkozó, külföldről érkező kritikákat, ezért összevetettük, mit is ellenőriznek azok, és milyen kifogásokkal élhetnek a magyar helyzettel kapcsolatban.
Nagy a csend a több mint fél évvel ezelőtt létrehozott Integritás Hatóság és Korrupcióellenes Munkacsoport környékén. A szervezetek jelentéseinek következménynélküliségére a munkacsoportból távozók kilépése figyelmeztet.
Fideszes polgármesterek és parlamenti képviselők is lázadoznak kastélyai elvétele ellen. Hol saját indíttatásból, hol pedig a helyi civilek nyomására.
Szeptember 15-én, csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament képviselőinek 74%-os támogatásával, 21 % ellenében, 5 % tartózkodása mellett elfogadták azt az állásfoglalást, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom. A posttruth és a fakenews világában tények létezéséről és azokról szóló hiteles tudósítások lehetőségéről is viták folynak. Ahhoz, hogy legalább esélyünk legyen értelmes párbeszédre arról, hogy az európai parlamenti képviselők helyes döntést hoztak-e, minimálisan tudnunk kell, hogy milyen tényeket rögzítettek az állásfoglalásukban. Hiszen azok alapján vonták le lesújtó következtetésüket, és ha premisszájuk téves, akkor a konklúziójuk eleve nem lehet helyes. Ebben a cikkben pusztán az állásfoglalásból megismerhető tényeket ismertetjük, az azokból levonható következtetéseket az olvasókra hagyjuk, ahogy annak megítélését is, hogy a magyar valóságot reálisan tükrözi-e a jelentés, vagy sem. 75 pontban az Európai Parlament állásfoglalásáról, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom.
A kormány számára hirtelen felülírhatatlanná váltak a helyi önkormányzatok döntései. Balatonvilágoson ugyanis a képviselő-testület többsége éppen a kormánybarát befektetők oldalán áll, miközben a kisebbségben lévő civilek fontos csatát nyertek a szabad parthasználatért folytatott küzdelemben.
A közvetlen Balaton-part beépítésének lehetőségét jelentősen korlátozta az Alkotmánybíróság, de ez a tópart túlterhelésének csak részben szab gátat.
A magyar és a norvég kormány között régi vita húzódik a civilek támogatásáról.
A gyakorlat a kormánynak nem tetsző szervezetek adminisztratív ellehetetlenítését célozza. A bunkósbot ezúttal is az ÁSZ. A Békemeneteket szervező CÖF-CÖKA-ra viszont nem sújt le, mert az a hatalom szerint nem végez a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet.
