K-Monitor Adatbázis

Egy kis helyi civil szervezet ment szembe a befektetőkkel és az egyik földvári strand kellős közepére tervezett vitorláskikötő építését támogató helyi önkormányzattal és a hatóságokkal. Sikerrel jártak.

A kormány számára hirtelen felülírhatatlanná váltak a helyi önkormányzatok döntései. Balatonvilágoson ugyanis a képviselő-testület többsége éppen a kormánybarát befektetők oldalán áll, miközben a kisebbségben lévő civilek fontos csatát nyertek a szabad parthasználatért folytatott küzdelemben.

A közvetlen Balaton-part beépítésének lehetőségét jelentősen korlátozta az Alkotmánybíróság, de ez a tópart túlterhelésének csak részben szab gátat.

A beruházás tervéről értesülve civilek tiltakozásul petíciót indítottak. A Miniszterelnökség keddi közleményében úgy reagált: az építkezést ők sem támogatják.

19 sokemeletes épület, 756 lakóegység, közel ezer parkoló a mélygarázsokban, park, üzletek, sportpályák, medencék szerepelnek a tervek között. A kisvárosias hangulatot féltő helyi civilek már gyűjtik az aláírásokat a Natura 2000-es védettségű berek közelébe szánt gigaberuházás ellen.

Siófokon „ellenzéki civilek” tárták fel, hogy „fideszes civilekhez” jutott a vonatkozó uniós forrás majd’ fele. Történetünk Balaton-parti, de a jelenség minden bizonnyal országos.

Megkapta az elsőfokú vízjogi létesítési engedélyt a balatonszéplaki Ezüstpartra tervezett kikötő, amelynek kiépítését a helyiek és a szomszédos vitorlásegyesület évek óta ellenzi, miután szerintük nincs kellő terület a szociális létesítmények és a parkolók számára.

Felbolydult a csendes üdülőfalu. Bűnmegelőzés feliratú autóval szállították a kábítószert. Helyszíni riport arról, hogy mi történt valójában, hogy miként vélekednek helyben az emberek, s hogy le kell-e mondani a polgármesternek?

A múlt héten egészen döbbenetes fotók jelentek meg Hadházy Ákos független képviselő révén a 444-en arról, hogy milyen értelmetlen módon tűnhetnek el százmillió forintok az EU-s támogatásokból. A korszakos képeken budi előtt focizik gumilabdával három ember, marmonkannák és tégladarabok között szlalomoznak biciklivel, vagy éppen szőlőmunkásokat gimnasztikáztat az az alapítvány, amely 450 millió forintos uniós támogatásból szervezett sportnapokat kistelepüléseken.

A módszer Zuschlag János óta ismert: különféle egyesületeket kell létrehozni, amelyek aztán az anyapárt által uralt állami forrásokból hangzatos feladatokra kisebb-nagyobb összegeket kapnak. Ezeket a pénzeket aztán a kedvezményezettek rendben el is költik, papíron teljesülnek a hangzatos célok, de kicsit alaposabban megnézve már sokkal kevésbé meggyőző az eredmény. Így van ez a Csoma községben székelő Kaposvári Gazdaságfejlesztő és Munkahelyteremtő Egyesülettel (KGME) is, amely 2015-ben közel kilenc-, 2016-ban pedig 6 millió forinttal gazdálkodhatott. Kérdés, hogy ki és milyen hasznát látta ennek. (A KGME tavalyi gazdálkodási adatai még nem elérhetők)