K-Monitor Adatbázis

Gulyás Gergely miniszter a július 7-i Kormányinfón jelentette be, hogy Magyarország az uniós pénzek mielőbbi megszerzése érdekében az EU elvárásainak megfelelően 15%-ra csökkenti az egyszereplős közbeszerzések arányát. Ez biztosan nem lesz egyszerű feladat, mert a Miniszterelnökség áprilisi elemzése szerint is 30% az egyajánlatos tenderek aránya, szolgáltatások és árubeszerzések tekintetében pedig még magasabb. Pedig nem is teljes a statisztika: az adatokba nem számolták bele például a keretmegállapodásokat és a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokat sem.

Tavaly ősszel sikerült megtudnunk, hogy a magyar állam bruttó 10 milliárd forintért vett védettségi igazolványokat az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.-től. A kártyánkénti bruttó 1244 forintos árat sokan túl drágának találták, amin lehet vitatkozni, de az biztos, hogy a cég részben ennek a megrendelésnek köszönhetően rendkívül sikeres évet zárt tavaly. Nettó árbevételük majdnem 30 milliárd forint lett, ebből a haszon pedig 3,3 milliárd, ami szinte tízszerese a 2020-as eredményüknek.

A Párbeszéd társelnöke panaszt tesz.

Október végén sikerült megtudnunk, hogy az állam közel 10 milliárd forintért vett védettségi igazolványokat az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.-től. Cikkünk után Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő feljelentést tett hűtlen kezelés és csalás gyanúja miatt, mert nagyon soknak tartotta a kártyánkénti bruttó 1244 forintos árat: szerinte „3 perc kereséssel a neten 120 forintért is lehet rendelni”. A rendőrség elutasította a feljelentését arra hivatkozva, hogy a védettségi nem csak egy sima plasztikkártya, hanem megfelel a biztonsági okmányokkal szembeni követelményeknek, továbbá megszemélyesítik és beborítékolják, emellett egy 24 órában üzemelő informatikai rendszert üzemeltet hozzá a gyártó.

A friss rendőrségi határozatból derült ki, hogy a TMT Technics nevű cég tavaly tavasszal 226 ezer euróért vette azt a kínai maszkgyártó gépsort, amit 600 ezerért adott tovább azonnal a magyar államnak. Vagyis majdnem pont háromszoros áron.Szintén kínai, hasonló kapacitású gépet ugyanabban az időben netes piactereken ennek az árnak az egytizedéért, 60 ezer euróért lehetett találni. Több kereskedő is jelezte, hogy a biznisz megkötésének idején konkrét üzleteket lehetett kötni a 600 ezres ár tizede és negyede közötti összegért.

Nemcsak a lélegeztetőgépek felhalmozására költött feleslegesen az állam, hanem a beüzemelésükre is. Mindez gigászi pénzekbe került, 6000 gépről pedig nem tudni, milyen szerződés alapján készítették fel az esetleges használatra.

Hadházy Ákos független parlamenti képviselő még 2020 végén tett feljelentést a rendőrségen hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanújával, mert az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) 200 millió forintnál is többet fizetett olyan maszkgyártó gépért, amit amúgy körülbelül 50 millióért árulnak máshol. Az állami központ egy közvetítő cégtől vásárolta meg az eredetileg Kínából behozott gépet.

Folytatódik a Sinopharm-saga. A rendszeres feljelentőként és volt Fidesz-tagként ismert Tényi István – hűtlen kezelés bűntett gyanújával – bejelentést tett a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodánál a Válasz Online minapi cikke nyomán. Tényi úgy látja: mivel a kínai vakcinákat hazánkba juttató Danubia Pharma Kft. tulajdonosi szerkezete átláthatatlan, Magyarország Alaptörvénye értelmében a központi költségvetésből nem lehetett volna kifizetést teljesíteni a cég számára.

A pandémiás helyzet miatt nagyon megemelkedtek az árak, így nem lehetett túlárazás az állami gépbeszerzésben- mondja a rendőrség. Csakhogy a feljelentéshez pont arra utaló nyilatkozatokat csatoltak, hogy ugyanabban a pandémiás helyzetben lehetett negyed és tizedannyiért igen hasonló géphez jutni.