Az Alstom metrókocsik 2006-os közbeszerzését vizsgáló ideiglenes fővárosi bizottság bekéri az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatalának Alstom-botránnyal kapcsolatos jelentését a Miniszterelnökségen keresztül - jelentette be a bizottság elnöke szerdán Budapesten, a testület alakuló ülése utáni sajtótájékoztatón.
Óriási médiakampánnyal, házkutatásokkal, adóhatósági vizsgálatokkal ment neki a kormány tavasszal Spéder Zoltánnak, az FHB és az Index.hu tulajdonosának. Ez azért volt meglepő, mert előtte kifejezetten jónak tűnt a kapcsolata a kormánnyal: 2013-tól Spéder Zoltán egyre befolyásosabb lett az eredetileg állami területnek számító postában, az államosított takarékszövetkezetekben, és az ezekhez kapcsolni kívánt állami közműszolgáltatóban. Ám idén a bankár valamiért kegyvesztett lett, és a kormány kísérletet tett kiszorítására e területekről. Közben közvetlen politikai segítőitől is elvették a postát, a takarékokat és a közműveket: a Lázár János vezette Miniszterelnökségtől mindhárom nagy intézményt elvették, Németh Lászlóné államtitkár pedig nyugdíjba vonult.
A járadékvadászat és a korrupció elkerülhetetlen, ezek minden polgári demokráciában léteznek. A döntő kérdés az, hogy működik-e a független ellensúlyok rendszere – bíróságok, ügyészség, rendőrség, sajtó, közvélemény, civil társadalom –, amely mindezt keretek közé szorítja. Ám az elmúlt években nemcsak hazánkban terjedt el a vélekedés: az urak mindent megúsznak. Szelényi Iván és Mihályi Péter professzorok közös tanulmányban írtak arról, hogy a kizsákmányolási járadéknak nevezett formák delegitimálják a posztszocialista rendszereket és alááshatják növekedési potenciáljukat. Azt is állítják: az Orbán Viktoréhoz hasonló autokrata rendszerekben nem nagyon tud működni az ellenzék. Nem azért, mert nem jók, hanem mert a hatalmi struktúrából ez következik.
Megszüntette az eljárást a Győri Törvényszék keddi határozatában a pécsi egyetemi vesztegetés néven ismert perben, mert az ügyészség nem tett eleget egy tavaly szeptemberi felhívásnak.
A Tarsoly Csaba és társai ellen indult kiemelt jelentőségű büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék felszólította a Fővárosi Főügyészséget, hogy pótolja a vádirat hiányosságait.
Indokolatlanul nagy értékű szerződéseket kötöttek 2012 és 2014 között karbantartási munkálatokra a Petz Aladár-kórházban. Vádat emeltek egy kórházi vezető ellen az ügyben. Az illető új bejárati ajtót kapott a nyaralójába cserébe a túlárazott munkákért.
Az ügyvéd a nála letétbe helyezett pénzt több esetben is saját céljára használta föl. Emellett ismerősöktől, barátoktól valótlan célokat megjelölve kért kölcsönöket. Vádat emeltek ellene.
Meglepő fordulattal fejeződött be Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője élettársa – hivatalosan: „hölgyismerőse” – büntetőpere a IV-XV. kerületi bíróságon kedden. A nőt mintegy 400 milliós csalással vádolta az ügyészség, kiderült azonban, hogy jogosulatlan pénzügyi tevékenységet is folytathatott, ez azonban az ügyészségnek nem tűnt fel.
Rokoni szálak, baráti kapcsolatok, közös üzletek - nap nem telik el, hogy ne kerülne nyilvánosságra a brókerbotrányok újabb kormánypárti szála. Ennek ellenére az ügyészség nem vizsgálja, rendelkezett-e például a kabinet bennfentes információkkal a Quaestor-ügyben, a Fidesz pedig sikerrel akadályozza, hogy a kormányzati kapcsolatokat és hatósági/felügyeleti visszásságokat parlamenti vizsgálóbizottság tárja fel.
Bizonyítottság hiányában felmentette a nagyobb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás, sikkasztás bűntett, valamint a hamis magánokirat felhasználása vétségének vádja alól a Debreceni Járásbíróság szerdán az egykori debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola kommunikáció- és médiatudományi intézetének vezetőjét, a főiskola volt rektorát, valamint az intézmény egyik külső óraadóját és oktatásszervezőjét.
