K-Monitor Adatbázis

A kormány nem világíttatta át a Vodafone-t, mielőtt megvette volna, megelégedett azzal, hogy piaci partnere, a 4iG megosztotta vele az ő megbízásából készült felmérést. Pedig az állam nemcsak a Vodafone 49 százalékát veszi meg, hanem hitelt is nyújt az eleve eladósodott magáncég 51 százalékos vételárrészéhez is. A konkurens Magyar Telekom egyelőre hátradőlhet, nem lesz éles verseny, a 4iG-nek évek kellenek ahhoz, hogy összefésülje hirtelen felvásárolt telekommunikációs cégei működését. Sőt egyre több ügyfél menekül politikai okokból a Telekomhoz. A fogyasztók viszont áremelkedésre készülhetnek, miután két nagy szereplő marad a mobil- és a vezetékes internet hazai piacán.

A Vodafone-ügylettel egy a Magyar Telekom méretével összevethető távközlési cégcsoport jön létre, azonban az eredményességéhez képest jóval eladósodottabb, ami akkor is kockázatot rejt magában, ha a távközlést a szakemberek stabil, kiszámítható szektorként jellemzik. Emiatt elmaradhatnak fejlesztések, és áremelés is jöhet.

Közel egy évtizede teremtette meg magának a lehetőséget az Orbán-kabinet arra, hogy közérdekre hivatkozva nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítsen át sok milliárd forint értékű céges tranzakciókat, kizárva így az ügyletek vizsgálatából a Gazdasági Versenyhivatalt.

A távközlési vállalat 49 százalékát a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-n keresztül vásárolják fel.

A magyar állam és a kormányközeli 4iG minél gyorsabban felvásárolná a Vodafone Magyarországot. Az üzletet a GVH-nak várhatóan nem is kell engedélyeznie, hiszen nemzetstratégiailag kiemelt jelentőségűnek jelentették be, az uniós versenyhivatal viszont még beleszólhat. A Fidesz régóta – és úgy tűnik, hogy elképesztő áron – akar egy nagy kormányközeli telekomcéget, amelyből viszont hosszú időre pénzgyárat lehet csinálni, a fogyasztók kárára.

Az Átlátszó 2019-ben kezdte feltárni az akkori fideszes városvezetés által kiírt óvodaépítési közbeszerzések körüli kartellgyanús ügyeket. Információink szerint az önkormányzat belső vizsgálatának lezárulta után Érd ellenzéki polgármestere nemrég bejelentést tett az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz, ami befogadta azt. Megtudtuk, hogy a korábbi hírektől eltérően nem két, hanem nyolc érdi óvodaépítési projekt miatt tett feljelentés alapján folytat nyomozást a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság is. 

Feljelentették alvállalkozói az Octopus Invest Kft.-t, miután a cég szerintük nem fizette ki nekik az elvégzett munkáért járó összegeket. A kft. állítja, csak azokkal szemben tartotta vissza a pénzt, akik nem megfelelően teljesítették vagy el sem végezték a munkát. A tatabányai beruházást megrendelő Székesfehérvári Egyházmegye mossa kezeit, és kimaradna a vitából. Mindeközben Pécsett szerződést bontottak az Octopus Investtel egy másik építkezés kapcsán, a korábbi tulajdonosok pedig az elmúlt hetekben megszabadultak a cégtől. Mindkét projekt közbeszerzési eljárásánál látni lehetett, hogy kockázatos megkötni a szerződéseket, a megbízók mégis a kevésbé jó referenciával bíró cégek mellett döntöttek.

Nagy Márton miniszter törvénymódosítás-csomagja jelentősen megkönnyítené az állami ingatlanok eladását és bérbeadását is.

A Magyar Nemzet információi szerint több, Bige László milliárdos műtrágyakirály cégéhez köthető személyt is meggyanúsított a rendőrség a közelmúltban. A Bige Holding Kft.-t érintő ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) veszélyes hulladékra elkövetett hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt folytat nyomozást. Az ellenzéket a választások előtt jelentős összeggel támogató Bige körül nem ez az első botrány, hiszen két súlyos gazdasági ügyben már vádat emeltek ellene, továbbá a Gazdasági Versenyhivatal egy éve tizenegymilliárdos bírságot szabott ki Bige László cégcsoportjára.

A feljelentő Hadházy Ákos a politikából távozni kényszerülő Boldog István büntetőügyéhez hasonlította a Heves megyei eseteket.